A kutatás szerint a házasságok tartósabbnak és szilárdabbnak bizonyultak az együttélésnél, még akkor is, amikor a kapcsolatokat befolyásoló külső tényezőket is figyelembe vették. A kutatók véleménye szerint a házaspárok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, tekintet nélkül a korra, a gyerekek számára, az egészségügyi helyzetükre, a társadalmi státuszukra, iskolázottságukra, vagy éppen arra, hogy van-e munkájuk. A kutatás így cáfolta annak a brit miniszternek a korábbi véleményét, aki szerint a házasság nem feltétlenül bizonyul tartósabbnak az informális együttélésnél, ha számításba vesszük a kort vagy a társadalomban elfoglalt státuszt is.

A nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálat 750 ezer pár megkérdezésével készült 1991 és 2001 között. A kutatás kimutatta, hogy a felmérés elején még házas válaszadóknak a 18 százaléka élt külön 2001-re, míg ez az arány az együtt élők esetében 39 százalék volt - írja az ELTE TÁTK hírlevele.

Csökkenő házasodási kedv Magyarországon

Kérdéses, hogy a fenti kutatás megállapításai a magyar párokra nézve mennyire állja meg a helyét, az viszont tény, hogy Magyarországon az elmúlt években erősen csökkent házasodási kedv, ráadásul a megkötött házasságokra évről évre mind több válás jut.

A KSH adatai szerint az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma: míg az 1970-es években több mint 90 ezer házasság kötettett meg, addig ez a szám a 2000-es évekre több mint a felére csökkent. A statisztikai hivatal adatai szerint a tavalyi évben már csak 36 750 pár kötötte össze életét az anyakönyvvezető előtt. A magyar párok együtt maradására ugyanakkor a házasság sem jelent garanciát. 2009-ben összesen 23 800 házasságot bontott fel a bíróság, vagyis hazánkban háromból közel két házasság válással végződik.

A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint egyébként a 15 évesnél idősebb magyar felnőttek 45 százaléka él házasságban, 11 százaléka özvegy, 10 százaléka elvált, míg mintegy harmada nőtlen vagy hajadon.