"Mióta járok magyarórára, már értem, hogy mit mond a nagymamám" - írja fogalmazásában egy csángóföldi kislány. Nincs egyedül azzal, hogy „újra" kell tanulnia magyarul, ha meg szeretné érteni a nagyszülei beszédét: a csángó magyarok közül sokaknak egyáltalán nincs lehetőségük az anyanyelvükön tanulni.

A Magyar Szó vajdasági napilap beszámolója szerint ma körülbelül kilencezer csángó magyar kisgyerek tud még magyarul. Ez tulajdonképpen pozitív adat: nem egy olyan hat-hétezres falu van, ahol akár 900 magyar gyerek is jár iskolába - mégis csak románul folyik az oktatás, számol be Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének oktatási felelőse a lapnak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs elegendő tanár - írja a nyest.hu.

Az egyház sem ad túl sok segítséget - derül ki az oktatási felelős szavaiból. A román (egyébként katolikus) papok ugyanis ódzkodnak a magyar nyelvű szertartásoktól, a magyar hagyományok, kultúra megnyilvánulásaitól. Elég erős ellenszélben folyik tehát a magyar oktatás Csángóföldön. A gyerekek így az iskolán kívül, délutáni órákon tanulhatnak magyarul - ma már 21 településen.

A csángók elsősorban a romániai magyarság támogatására számítanak, bár Székelyföldről eddig nem sok segítséget kaptak - derül ki a szervező szavaiból. Persze magyarországi és európai uniós programok keretein belül is lenne mód a segítségnyújtásra - és a kölcsönös gazdagodásra. „Itt nem csak segítségről van szó, mert aki járja Csángóföldet, az nemcsak ad, hanem kap is" - véli Hegyeli Attila.