Stépán Gábor dékán elmondta, a Műegyetemre tavaly 160 ponttal is be lehetett kerülni. Ez az alacsony szint azt jelzi: a diákok egy része úgy nyert felvételt, hogy középiskolás éveit kettes, hármas szinten tudta le. Általánosságban elmondható, hogy az első két év lényegében egy elnyújtott felvételi vizsgának tekinthető, amelyen a hallgatók fele elvérzik. Fluck Benedek, a Robert Bosch Kft. személyügyi igazgatója szerint más lenne a helyzet, ha az egyetemek "eladnák" magukat. Tudassák a pályaválasztókkal, hogy a mérnöki diploma jó befektetés: azokra, akik náluk végeznek, minden bizonnyal megfelelő állás és versenyképes fizetés vár.

Palkovics László műegyetemi akadémikus, a Knorr Bremse igazgatója szerint egy cég akkor képes növelni forgalmát, ha érdemi kutatás-fejlesztést végez, odafigyel a termékek dizájnjára, azaz termékeiben megjelenik valamilyen szellemi plusz. Ehhez pedig mérnökök kellenek. Noha négyszer annyi hallgatót vesznek fel, mint húsz éve, nem végeznek többen, mint egykoron. Gépészmérnököket tizenegy helyen képeznek az országban, de az akadémikus szerint az ipar által kívánt szintet legfeljebb három-négy intézmény teljesíti. Miközben ezrével mennek egyetemre oda nem való fiatalok, nincsenek technikusok.

A Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Sólyom Szabolcs szerint ha az a kérdés, mi legyen a gyerekből, tájékozódni kell, melyik pályának van jövője. Kormányzati felelősség, hogy milyen szakon milyen létszámban képeznek szakembereket. A helyzet másutt sem jó - tette hozzá -, Németországban a mérnökhiány miatt a lehetségesnél egy százalékkal kisebb a GDP. Nálunk még nem készült hasonló becslés.