Ukrajna már a gazdasági válság előtt is gyenge láncszemnek bizonyult, a döntőnek helyt adó kijevi stadion befejezése jelenleg is kérdéses. A főváros 67 ezer fős arénájának 2010-re kell elkészülnie - az előírás szerint az Eb előtt két évvel kell hivatalos mérkőzést tartani a stadionban -, de egyelőre 2011 látszik biztosnak. Ám Kijev nélkülözhetetlen, így nem valószínű, hogy akár az egyéves csúszás is akadályt jelentene. Az ország keleti felén lévő Dnyepropetrovszk és Donyeck stadionjait az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) delegációja megfelelőnek tartotta, komoly gond merült fel azonban a szállodákkal. A vendégszobák szerény számára megoldásként az ukrán kormány azt javasolta az UEFA-nak március végén, hogy ne csak a város szállodáit, hanem a 250-300 kilométeres körzetben lévő települések vendéglátó-kapacitását is számolják be.

A 47 milliós ország a korábbi 6-9 százalékos gazdasági növekedés mellett joggal számított arra, hogy a prosperáló magáncégek is jelentős forrást biztosíthatnak a rendezvénynek, amelyre eredetileg 160 milliárd hrivnyával számoltak. (Ez 2008 közepén még 30 milliárd dollárt jelentett, az ukrán fizetőeszköz hét hónapos mélyrepülése óta azonban alig 18 milliárd dollárt ér.) Ennek 17 százalékát adná a központi,

14 százalékát a regionális költségvetés, míg a fennmaradó részt magánberuházók biztosítanák. Az államcsőd felé közeledve az előbbiek, a fémipar világszintű visszaesése miatt az utóbbiak lehetőségei szűkültek.

Ezzel együtt március végén az UEFA végrehajtó bizottsága koppenhágai ülésén levette a napirendről az esetleges helyszínváltoztatás kérdését, a hónap közepén pedig az UEFA elnöke, Michel Platini Ukrajnába látogat, ami Kijev reményei szerint végleg biztosítja az ország társrendezői címét.

Igaz, kellemetlen jelzést Ukrajna Lengyelországból is kapott: tavaly ősszel a Lengyel Labdarúgó-szövetség (PZPN) felvetette, hogy Németország keleti városai esetleg kiválthatnák Ukrajnát. A lengyel sportminiszter, Miroslaw Drzewiecki pedig többször is javasolta, hogy Ukrajna négy helyett inkább érje be két-három várossal, és koncentráljon az ottani projektek befejezésére, Lengyelország pedig a maga négy városa mellé átvállalja a kieső ukrán helyszínt. (A negyedik ukrán befutó Lvov, Harkov vagy Odessza lehet. Végleges döntés, ahogy a lengyel helyszínekről is, májusban várható.)

Igaz, épp Drzewiecki Lengyelországot is kellemetlen helyzetbe hozta: az UEFA egyenesen a rendezői jogok megvonásával fenyegetőzött, miután a sportminiszter menesztette a PZPN akkori vezetését. Az UEFA ezt nem volt hajlandó elfogadni, így a sportminiszter meghátrálva ideiglenesen visszahelyezte a korábbi elnököt, Michal Listkiewiczet, akiért személyes ismerőse, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Stepp Blatter is közbenjárt. A futballvezetőt a poszton végül Grzegorz Lato váltotta.

Azonban nemcsak a személyi viták, hanem az infrastrukturális - különösen az úthálózatot érintő - fejlesztések miatt is megjelentek szkeptikus nyilatkozatok a 2012-es Eb lengyel helyszíneit illetően. - Legfeljebb ha 2012 júniusában is buldózerek dolgoznak a varsói stadionban, akkor lehetne tárgyalni új helyszínről - nyugtatta meg a kedélyeket Platini, kizárva, hogy ilyesmire a valóságban sor kerülhetne. Bár ez nem volna teljesen példa nélküli: az 1986-os világbajnokságot 1970 után másodszor azért rendezték meg Mexikóban, mert 1982-re kiderült, hogy a korábban kiválasztott Kolumbia nem lesz képes időben megteremteni a tornához szükséges feltételeket.