A meg-meglóduló szél

a közelgő est illatával festi be

a rakparti házak falát.

Könnyű, lágy rozé az ég,

vadcseresznyés, mandulás az utóíze,

issza a park, a csúszda, a plakát.

A folyó dzsesszt visszhangzik -

egy távoli sétahajón trió dzsemmel

hagyományos fölállásban.

A lábcinek közt halk szving -

zongora tűnődik bőgőkísérettel,

aztán elhagyják az összhangzattant.

Dukay Nagy Ádám (1975).

Új kötete Hosszú eltáv címmel 2002-ben

jelent meg a Parnasszus/FISZ kiadásában.