Kilenc százalékkal csökkent tavaly a kétszáz amerikai topmenedzser éves jövedelmének átlaga az előző évhez képest - a javadalmazásokat kutató Equliar.com által, a The New York Times megbízásából készített felmérése szerint. A dobogós helyekre a technológiai szektor, illetve a szórakoztatóipar csúcsvezetői jutottak fel. Sanjay K. Jha, a Motorola indiai társ-vezérigazgatója (46 éves), aki tavaly került csak a vállalathoz, 104,4 millió dollárt (23 milliárd forintot) kasszírozott, Lawrence J. Ellison az Oracle élén 84,6 milliót (18,6 milliárd forint), Robert A. Iger a Walt Disneynél pedig 51,1 milliót (11,2 milliárd forint) tehetett zsebre. Igaz, mindez nem feltétlenül ér annyit, amennyinek hangzik, hiszen a gyakorlatnak megfelelően a topmenedzserek jövedelmük tekintélyes hányadát részvényekben és opciókban kapják.

Miközben a technológiai vállalatok vezetői a recesszió alatt is tíz százalékkal növelték jövedelmüket, a bankvezéreket ezúttal hiába keresnénk a lista előkelő helyein - vagy egyáltalán rajta. A nagy kivétel Vikram S. Pandit, a Citigroup főnöke, akinek vállalata 45 milliárd dollár állami támogatást, és mérgezett papírjaira (kétes értékű jelzáloghitel-származékaira) 301 milliárdos fedezetet kapott. Ő az előkelő ötödik helyen áll tavalyi 38,2 millió dollárjával (8,4 milliárd forint) - igaz, az ellentmondás miatt rá nehezedő nyomásra legalább a bónuszairól lemondott, az elmúlt egy évben teljesen elértéktelenedett Citigroup-papírok pedig inkább használhatók tapétázásra, mint vagyongyarapításra.

Sehol nincsen Lloyd C. Blankfein, a válságot pedig tűrhetően átvészelt Goldman Sachs befektetési bankház első embere, és csak nagyon az alsóházban tűnik fel John J. Mack, a Morgan Stanley főnökének neve. Ő "mindössze" 1 millió 235 ezer dollárt (272 millió forint) vihetett haza 2008-ban, ami 97 százalékkal kevesebb tavalyelőtti jövedelménél. A felsorolásban Mack azon kevesek közé tartozik, akinek neve mellé a bónuszokat, a részvényeket és az opciókat tekintve is nullát írtak, azaz csak alapfizetését és - általában szolgáltatásként nyújtott, de adózási okokból dollárosított - jövedelemkiegészítő juttatásait vette igénybe (céges repülőgép, sofőr, vállalati egészségbiztosítás).

Az egyik legkülönösebb a likviditásgondoktól terhelt időkben kifejezetten pénzeszsáknak tekintett Google főnöke, Eric E. Schmidt javadalmazásának összetétele. Ő ugyanis jelképes, egydolláros alapfizetésért dolgozik, de 509 ezer dollár értékben vett igénybe kiegészítő szolgáltatásokat. A kongresszus előtt a három nagy autógyártó, a General Motors, a Ford és a Chrysler első emberei is vállalták az egydolláros fizetést, ahogy az ellenük fordult közhangulat nyomán kénytelen-kelletlen lemondtak a céges repülő használatáról is.

- Alapvető változás kezdődhet a menedzserek jutalmazásában. Az elképzelés az, hogy a jövedelmek a cég értékéhez kötődjenek. Ha a részvényesi oldalon visszaesés tapasztalható, az a vezetők csomagjában is tükröződjék - mondta Charles M. Elson, a Delaware-i Egyetem Vállalatvezetési Központjának igazgatója.

A csaknem 180 milliárd dolláros állami mentőövre szorult AIG óriásbiztosító hetekkel ezelőtti bónuszbotránya nyomán, amely napokig az első számú beszédtéma volt Washingtonban, a politika is jobban odafigyel a cégvezetők pénztárcájára. A közvélemény nyomására végül is a húsz legkirívóbb, összesen 30 millió dollár öszszegű bónuszból tizenötről lemondott tulajdonosa. Az élet igazságtalan: az AIG egykori vezetője, Joseph Cassano a legjobb pillanatban, egy évvel ezelőtt lépett le 315 millió dollár (69 milliárd forint) végkielégítéssel, és időnként londoni háza rejtekéből pillant ki a lesifotósokra. Róla a Newsweek hírmagazin azt írta: a magyar származású Charles Simonyi után neki kellene lennie a következő űrturistának, de csak oda útra szóló jeggyel.

Igert a Disneynél nem rengette meg a válság