Templomcsodák
Hirtelen olyan hevesen kezdtem vágyakozni ez után a szépséges, kiegyensúlyozott és érdekes ország után, mintha mindeddig nem is itt éltem volna. Én ezt a Magyarországot eddig még nem ismertem, itt még nem jártam soha, ide el akarok menni - ez fogalmazódott meg bennem sajgó szívvel.
A fényképek, makettek, filmek láttán ugyanis az a benyomásom támadt, mintha ezt az ismeretlen, távoli országot csupa szépre és jóra vágyó, filozofikus hajlamú építész lakná, aki abban leli legfőbb örömét, hogy érdekesebbnél érdekesebb épületeket tervez a megragadhatatlan világmindenség földi leképezésére.
A sajátos térben kialakított, színvonalas installációk egyebek között a százhalombattai templomot, a sényei magánkápolnát, a beremendi Ökumenikus Megbékélés kápolnáját, a miskolc-avasi katolikus épületegyüttest, a debreceni-tégláskerti református létesítményt és a paksi Szentlélek-templomát ábrázolják. Összesen ötven templomot azon félezer közül, amely az utóbbi fél évszázadban épült. S hogy milyen szempontrendszer szerint történt a válogatás? A tárlat kurátora, Garay-Wesselényi Andor építészkritikus, egyetemi oktató, folyóirat-szerkesztő nem kívánta letenni a garast egyik stílusirányzat mellett sem, a célja inkább az volt, hogy minél sokrétűbb és gazdagabb kollekciót állítson össze. Nem sok ideje volt rá, pár hónap, emiatt a fotósoknak rekordidő alatt kellett dogozniuk, hogy az archív képek mellé frissek is kerüljenek. A feszített munkatempó nem vált a tárlat kárára: nekem leginkább Bujnovszky Tamás képei ragadták meg a figyelmemet. Ő olyan különleges perspektívákat képes fölfedezni egy-egy templomban, amelyeket az átlagos nézelődő észre sem venne soha.
A kiállítás installációja és a bemutatott templomok elrendezése azon felismerésen alapul, hogy a kortárs magyar templomépítészetnek létezik "eleje", olyan határa, amely elválasztja a jelent a múlttól, a kortársit a történetitől. Ez leginkább az 1945 és 1982 közötti időszakban épített templomok esetében érzékelhető. A pontos évszám nem a véletlen műve. 1983 mérföldkő a hazai templomépítészetben. Ekkor épült meg Edelényben Török Ferenc görög katolikus temploma, amely az anyaghasználat és a térbeli viselkedés tekintetében a "kortársiság" fogalmának ősforrásává vált.
Hasonlóan fontos a Magyar Szentek-temploma is, amely a hazai posztmodern építészet talán legszebb példája. Az edelényi templom hatását fokozza az a Török Ferenc-Balázs Mihály-Fejérdy Péter által képviselt, több építészgeneráción is átívelő, a Budapesti Műszaki Egyetem középület-tervezési tanszékén kialakult mester-tanítvány viszony, amely jól kimutatható formaláncok átadásával közös jellegzetességekkel bíró épületszekvenciát hozott létre. A tárlaton megjelennek az úgynevezett posztorganikus építészet "gyümölcsei" is. Ebből az irányzatból említést érdemel Makovecz Imre, akinek Pakson épített temploma a rendszerváltás egyik szimbólumává vált.
De nem sorolnám fel mind az ötven templomcsodát, egy biztos, szerethető ország képét kapjuk általuk.
