Az MTA kutatóhálózatában és az egyetemeken 39 százalék a kutatónők aránya. A PhD-fokozatot szerzők között ez a szám átlagosan 37, a nagydoktorok között pedig 13,5 százalék. Az akadémikusok között viszont mindössze kilenc rendes és hét levelező tagságú hölgy található. A nők aránya tehát az öt százalékot sem éri el az Akadémián - jellemző, hogy az MTA talán legfontosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet eddig csak férfiak kapták.

- Érdemi lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a nőknek is vonzóbb legyen a kutatói pálya, hogy képességeiket a legteljesebb mértékben ki tudják bontakoztatni - magyarázta Pálinkás József, az MTA elnöke annak az új programnak a hátterét, amely lehetőséget teremt a részidős és otthoni munkavégzésre, biztosítja az ehhez szükséges informatikai hátteret. Elsősorban azt kell elérni, hogy a kutatónők a gyermekvállalással ne essenek ki a kutatóhelyek információs köréből, továbbá, hogy esetükben a pályázatok és a teljesítményelvárások feltételeinél vegyék figyelembe a gyermeknevelésre fordított időszakot.

Az Akadémia a PhD-fokozat megszerzését célzó korai és az MTA doktora cím elérését célzó középső karrierszakaszokra bontja a támogatási rendszert. Mindkét szakaszt a könnyített terhelés jellemzi: a korai szakaszban a gyermekvállalás utáni visszailleszkedés elősegítése kerül előtérbe, a középső szakaszban a vezetővé válást segítő ismeretek elsajátításán van a hangsúly.

A tudóspálya kezdeti és beérési szakaszát támogató valamennyi pályázatnál (fiatal kutatói álláshelyek, Bolyai-ösztöndíj) a gyermeket nevelő kutatónők esetében gyermekenként két évvel meghosszabbodik a pályázati korhatár. Azaz két gyerek esetén a havi bruttó 124 ezer forint Bolyai-ösztöndíj 45 éves korhatára 49 évre tolódik. (Ez érvényes a gyermeknevelési távollétet igénybe vevő, illetve a gyermeküket egyedül nevelő kutatókra is.) A módosítást a mostantól meghirdetendő pályázatok esetében azonnal bevezetik, a már korábban elindult pályázatok esetében ez 2010-től érvényesül.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese szerint a családbarát Akadémia, illetve kutatóhálózat kialakítása a kutatónők helyzetének javításával kezdődik, amiben sokat tehet egy megértő vezető. Sperlágh Beáta, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese szerint eddig főleg a szándékok szintjén maradt az esélyegyenlőség megteremtése. Az akadémiai keretprogram az első eset, amikor konkrét intézkedések történnek, amelyek kézzelfogható hatást gyakorol(hat)nak a kutatónők helyzetére.