A vásárlók általában a Philips, az Osram, a GE/Tungsram és újabban a Hama fényforrásaival találkoznak a boltok polcain, de rengeteg a saját márkás (IKEA, Tesco) és a "névtelen" termék is. Az utóbbiak minősége meglehetősen egyenetlen, amivel - Falus László szerint - igen hatékonyan hátráltatják az átállást: aki vett már három napig világító, vagy az első bekapcsolás akadályán elbukó kompakt fénycsőt, az utána nem csupán a no name gyártmányokat írja le, hanem az egész kategóriát.

Az izzóreform másik akadálya az ár: a bevásárlóközpontokban 50 forintért kínált villanykörtékkel az akciós, kedvezménnyel kínált fénycsövek sem tudnak versenyezni. A piac lassú, de érzékelhető bővülését ennek ellenére kizárólag az energiatakarékos égők biztosítják: ezekből kevés fogy ugyan, de az áruk jóval magasabb. Változás leginkább az új uniós szabályoktól, illetve az energiaárak növekedésétől várható. a magyarok "fénykultúrája" nehezen alakul át, honfitársaink világítási szokásai egyelőre nem követik a lakást (sőt néha az ablakokat is) körbelámpázó skandináv, vagy a fényben szívesen fürdő, az otthonok eleganciáját a megvilágítással is fokozó francia trendeket. Ez még a hazai tehetősebbekre is igaz: a plafonba vagy tükörbe épített halogénégőkön kívül az elmúlt évtizedben egyetlen világítástechnikai innováció sem tudott igazán meggyökerezni Magyarországon.