A tárgyalások még folynak, és sok függ attól, mi történik március 16-án. Az Európai Unió bel- és igazságügyi biztosa és a menekültügyi biztos, valamint a soros elnökséget adó Csehország belügyminisztere együtt látogat majd Washingtonba, hogy tárgyaljon a befogadásra váró foglyokról.

A döntés azonban csak azután születhet meg, hogy az Országgyűlés külügyi, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalta a kérdést, majd a parlament is áldását adta rá. Mint azt az államtitkár lapunknak korábban elmondta: mindezt hosszú vizsgálat előzné meg. A befogadni szándékozott rabok háttéranyagait alaposan át kell tanulmányozni, amit személyes interjúk követnének. A tervek szerint a befogadott rabok nem kapnának sem menekültstátuszt, sem úti okmányokat, a hatóságok pedig fokozottan ellenőriznék őket.

A folyamatnak azonban még a legelején tartunk, még a tárgyalások sem zárultak le. - Először határozott igent kell mondanunk, utána lehet megnézni, kik azok, akik egyáltalán szívesen jönnének ide, és személyesen beszélni is kell velük - mondta lapunknak Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Magyarország azon guantánamói foglyok közül fogadna be egy vagy két főt, akik ellen nincsenek bizonyítékok, és akik nem térhetnek vissza hazájukba. - Olyan országokból származnak ők, amelyek nem írták alá a kínzás elleni nemzetközi egyezményt - mondta a biztonságpolitikai szakértő. Ilyen például Kína is, azonban Tálas valószínűtlennek tartja, hogy kínai ujgurokat fogadnánk be, akik a befogadásra váró rabok között a legnagyobb csoportot alkotják. - Ez diplomácia is. Úgy akarunk segíteni szövetségeseinknek, az amerikaiaknak, hogy közben nem haragítjuk magunkra Kínát - mondta.

A szakértő szerint egy-két egykori fogoly befogadása nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára. A titkosszolgálatok ellenőrizni fogják őket. Hazánkban ráadásul kevés a muzulmán, radikális iszlám csoportok pedig nincsenek is jelen. - Két ember nem is tudná meghonosítani a radikális iszlámot Magyarországon - hangsúlyozta. Tálas szerint attól sem kell tartani, hogy ezzel a lépéssel Magyarország hirtelen felkerül a terroristák térképére. - A terrorizmus elsősorban a médián keresztül hat. Magyarországon, ahol a CNN és a BBC sem tart fenn stábot, egyszerűen nem éri meg - mondta.

Ráadásul Magyarország bizonyos értelemben szívességet is tesz, mert vannak olyan országok is, amelyek úgy fogadnak be egykori foglyokat, hogy azok ott fogják letölteni börtönbüntetésüket. Mivel a rabok ellen, aki hazánkba érkeznének, nincsenek bizonyítékok, őket nem is lehetne fogva tartani. Tálas Péter elmondta: a szeptember
11-e utáni időszakban előbb letartóztatták a terroristagyanús személyeket, és csak azután kezdtek bizonyítékok gyűjtésébe. - Olyanok is voltak, akiket saját kormányuk adott át az amerikaiaknak, esetleg politikai indítékok miatt is - mondta a szakértő.

Humanitárius okból akkor is kaphat letelepedési engedélyt Magyarországon harmadik (tehát nem EU-s) országból származó személy a 2007. évi II. törvény alapján, ha a hosszú távú tartózkodás feltételei nincsenek meg. Ilyen lehet például, ha valaki nem tud megfelelő jövedelmet igazolni, tudtuk meg dr. Nagy Boldizsártól, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusától.

Az említett idegenrendészeti törvényben létezik a befogadotti kategória is. Ők azok, akik azért nem küldhetők vissza hazájukba, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lennének kitéve, de nem menekültek. Korábban ilyenek lehettek a polgárháborúk vagy klánok harca elől menekülők, akiket a hatóságok döntése szerint személyükben nem fenyegetett veszély, ám úgy döntöttek, hogy mégsem küldik őket vissza a bizonytalan helyzetbe.

- Nem látok azonban olyan okot, amiért a Guantánamóról ideérkezők ne adhatnák be a menekültstátusz iránti kérelmüket. Ezt a jogot senkitől sem lehet megtagadni - mondta Nagy. Ha az elbírálás során kiderül, hogy jogosultak a menekültstátuszra, akkor kaphatnak úgynevezet konvenciós úti okmányt. Ha nem, akkor alapesetben erre nincs lehetőségük még akkor sem, ha a menekültekéhez nagyon hasonló oltalmazotti státust kapnak is.

Nagy hangsúlyozta: ha egy személy egy Schengen-tagországban huzamosabb tartózkodási engedéllyel rendelkezik, akkor jogában áll maximum 3 hónapra, turistaként más schengeni országba utazni. Átköltöznie azonban pusztán az engedély alapján nem lehet. Erre a jogot a menekültek öt év után szerzik meg, a befogadottak viszont soha. - A nemzeti vízum eddig is csak arra jogosította fel az utazót, hogy Magyarország területén tartózkodjon. Más kérdés, hogy fizikailag nem lehet megakadályozni, hogy elhagyja az országot - mondta.