Minden érintettet foglalkoztat, milyen hatása lesz a béren kívüli juttatások tervezett adóterheinek. Vannak, akik arra számítanak, hogy ez a juttatások megszűnéséhez vezet. A ritka optimisták úgy vélik: még mindig kedvezőbb, ha adózott üdülési csekket, illetve étkezési utalványt adnak az alkalmazottaknak, mint ha bérként fizetnék ki az erre szánt összeget.

A Fata László cafeteriaszakértő vezetésével készült felmérés a munkaadók és - leginkább - a munkavállalók számára kedvezőbb, lehetséges adóváltoztatás hatásait kísérelte meg felmérni. A kormányzati tervek szerint a cégeknek az eddig tehermentes étkezési jegyekre, üdülési csekkekre a nem adómentes természetbeni juttatásokra kirótt egészségügyi hozzájárulást kellene megfizetniük többletteherként - ez számukra 11 százalékos költségemelkedést jelent. Kérdés, hogy e juttatások után miként kellene a személyi jövedelemadót levonni. A felmérésben azt feltételezték: az adótábla szerint kell majd befizetni a közterhet (vagyis 19 vagy 38 százalékos majdani kulccsal).

Ez kedvezőbb annál, mint ahogy az adómentes határon felül adott, hasonló természetbeni juttatások ma adóznak: erre jelenleg 54 százalékos általános kulcs van érvényben (és valószínűbb, hogy a ma adómentes juttatásokat is ide sorolják be). Vagyis: amíg ma tízezer forint étkeztetési utalvány juttatása tízezer forintjába kerül a munkáltatónak, a jövőben 11 ezer forintba fog. Közben mindebből a munkavállaló 6700 forintra számíthatna, míg a kedvezőtlenebbel csupán 4600-at kapna kézhez. (Ahhoz, hogy a tízezer forint értékű utalványt megkapja a dolgozó, a munkáltatónak a kedvezőbb rendszerben 14 900 forintot kellene kifizetnie, a kedvezőtlenebben pedig több mint 24 ezer forintot.)

A kérdésre, hogy a béren kívüli juttatásokat alkalmazó cégek miként reagálnának, ha a jelenlegi tervek szerint 11 százalék tb és 19-38 százalék adó terhelné azokat, 176 vállalkozás válaszolt, köztük néhány fős kis cégek és több ezer embert foglalkoztató társaságok.

A cégek ötféle lépés valamelyikét tartják lehetségesnek. A válaszadók többsége (48 százaléka) egyszerűen megszüntetné ezt a juttatásformát. Alig három százalékuk megfizetné a közterhet, és a dolgozók továbbra is kapnák a tízezer forint értékű utalványt. Hasonló arányban gondolják azt, hogy tízezer forinttal megemelnék a dolgozók bruttó bérét, vállalva ennek terheit. Több mint harmaduk 6700 forintra csökkentené az utalvány értékét, hogy az erre szánt összeg adókkal együtt beleférjen az eddigi tízezer forint ráfordításba.

A cégek kevesebb mint tíz százaléka az eddigi költségek erejéig 7874 forintot hozzátenne a dolgozók bruttó béréhez. A munkaadók által adott válaszok alapján összességében az valószínűsíthető, hogy a cégek nem fognak jelentősen több terhet magukra vállalni.

aa