A nagy-britanniai népesség alakulását nyomon követő, a napokban közzétett felmérés annyiban megnyugtathatja a kedélyeket, hogy legalább az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból érkezettek nem helyeznek nyomást a munkaerőpiacra. A belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovéniából és a balti államokból 2008 utolsó negyedévében 29 ezren utaztak a szigetországba szerencsét próbálni, ami hatezerrel kevesebb, mint három hónappal korábban, egyben a munkaerőpiac megnyitása óta a legalacsonyabb szint.

Phil Woolas, a határvédelemért és bevándorlásért felelős államminiszter "drámai visszaesést" észlel. Ez különösen a lengyel munkavállalókra vonatkozik (a 2004-es bővítés óta ők adták a jóváhagyott munkavállalásiengedély-kérelmek 66 százalékát): míg 2007 utolsó negyedévében 36 ezren érkeztek Nagy-Britanniába, tavaly hasonló időszakban már csak 16 ezren. Nem pusztán kevesebben jönnek, hanem többen is utaznak el. A Moody's minap kiadott adatai szerint a 2004-es bővítés óta a brit munkaerőpiacon bejegyzett egymillió keleti dolgozó fele már visszatelepült hazájába. Az okok közé tartozik a font jelentős gyengülése, a mélyülő nagy-britanniai recesszió és az azzal járó - immár a lélektani határt súroló - majd kétmillió embert érintő munkanélküliség.

Tavaly az egy évvel korábbi 218 ezerrel szemben összesen 165 ezer új munkavállalót vettek nyilvántartásba a 2004-ben csatlakozott tagállamokból. Ugyanazon a napon, amikor a kormány üdvözölte ezt a kedvező fejleményt, állás nélkül maradt brit építőipari dolgozók egy kenti erőműnél tüntettek. Mintegy nyolcvanan tiltakoztak az ellen, hogy az Alstom közlekedési és energetikai csoport lengyel alvállalkozói, a Remak és a ZRE nem hajlandók brit jelentkezéseket figyelembe venni arra a közel félezer új állásra, amelyeket az E.ON új, graini létesítményének felépítése teremt. A két vállalat állítólag Lengyelországban hirdette meg a munkahelyeket.

A 2004-es bővítés után Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, és csak azt a feltételt szabta, hogy a keleti uniós polgároknak be kell jegyeztetniük állásukat a belügyminisztériumnál. Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a tárca a folyamodványok 96 százalékát jóváhagyja.

Mindazonáltal a kormány annak idején alaposan elszámolta magát: a hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-
európai uniós munkavállalóval kalkulált. Jóllehet, most a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyaroké emelkedik: a beadott és a jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008-ban 10705 volt, egy évvel korábban 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben pedig 6355. A legkevesebben Szlovéniából érkeznek, 2005 óta egyik évben sem érte el a kétszázat a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállaló szlovének száma.

A Moody's előrejelzése szerint a recesszió ebben az évben megfordítja a keleti EU-munkavállalók eddig Nyugat-Európa felé tartó áramlási irányát, ami könnyebbséget hozhat a nyugati tagországok munkapiacain, ám feszültségeket teremthet a szintén visszaeséstől szenvedő kelet-európai gazdaságokban. A nyugat-európai EU-gazdaságok közül várhatóan épp Nagy-Britanniát - és a szintén több tízezer kelet-európai munkavállalót fogadó Írországot - sújtja leginkább a gazdasági visszaesés. Egyes prognózisok négy százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig minap kiadott londoni elemzésében azt írta, hogy az általa vizsgált húsz fejlett gazdaság közül Írország kilátásai a legkomorabbak. A cég az ír gazdaságban ötszázalékos, a rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén hat-százalékos GDP-zuhanást jósol.