Elszigetel, mint a kolera

Elszigetel, mint a kolera

"Kedélyed elszigetel tőlünk, mint a kolera.

Életjelet adnod kötelesség, mielőtt

Leszüretel téged az Úr.

A koleratömlöcből

Búcsúlevelek sorjáznak kifelé.

Kényszered és jogod

Beszámolót írni a városban,

Ahol felüti fejét az epemirigy,

S rázárul becsvágyadra a karantén.

Átszurkálnak, alaposan

Meglyuggattak minden irományt,

Amelyik kimegy a városból:

Járja át a füst iziben!,

Mintha agyad kincstárát járná át.

Az egészség kapujában

Füstölésre szolgál

Egy rész porrá tört büdös kő, azaz kén,

Egy rész apróra tört salétrom,

Három rész búzaliszt.

A parázsra öntik a kipróbált elegyet,

S a parázs fölötti vasrostára vetik

Az anyagot, minden füstölendőt odavetnek,

Mint ezt a levelet is legvégül.

Mint húsodat és agyadat."

Térey János (1970)

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje.

Legutóbbi könyve Ultra címmel 2006-ban jelent meg a Magvetőnél.


Öt gyermekét

Öt gyermekét, egy konyhakéssel.

Később azt mondta, hogy a férje.

A férje, ő nem volt megértő.

Hogy mindent egyedül csinált.

Egymaga kelt fel minden éjjel,

egyedül mosta a pelenkát,

ő cipelt, nevelt és mosolygott,

körömmel kaparta a kőről

a rákeményedett tojást.

És hogy Doktor D. Mindig ott volt.

A házasságuk ellenezte,

aztán nászajándékul mégis

házat, autót és pénzt adott.

És kezdettől velük lakott.

Nevet adott a gyerekeknek.

Beleszuszogott a nyakukba

ha feküdtek a dupla ágyban,

és amikor már elaludtak,

becsusszant kettejük közé.

Azt mondta, úgyis az övé.

És tényleg - senki más nem érti,

azt mondják, teljesen megőrült,

azt mondják, ordít egymagában,

pedig ugyanúgy egyedül van,

ugyanúgy nincsen egyedül:

klórszagú fehér köpenyében,

hideg kezével, mosolyával,

a falakon át, ahogy szokta,

Doktor D. ide is bejár.

Szabó T. Anna (1972) József Attila-díjas.

Legutóbbi könyvét Elhagy címmel 2006-ban adta közre a Magvetőnél.


Az éjfél tónusa

In mem. Kathleen Ferrier

Halmozódik a szóban a homály,

bemaszatolja az üres papírt,

végig a gondolat-romon,

nyomában szőrös vágy liheg.

Kongat az óra, zörren az éjfél.

Hangról-hangra hűl az idő.

Lapozz tovább: kint már szakad.

A sorok közt farkas vonyít.

Orcsik Roland (1975) Faludy-díjas.

Legutóbbi kötete, a Holdnak, arccal, 2007-ben jelent meg a Tiszatájnál.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.