Díjazott talentumok
Az idén díjazott tudósok mind egy helyről indultak: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanultak, és máig kötődnek az intézményhez. Amit elértek, csupa olyan eredmény, amelyeket az egyszerű halandó nem is mindig ért, de a tudomány számára igen fontosak, hasznosak, s végeredményben elvezetnek olyan eredményekhez, amelyek az egyszerű halandó életét teszik, tehetik jobbá.
A 34 éves Lukács Ágnes az anyanyelv elsajátítását vizsgálta két fejlődési zavar, a genetikai rendellenesség miatt kialakuló Williams-szindróma és a speciális nyelvfejlődési zavar eseteinél. Az ilyen bajokkal küszködő gyerekek nem tudják többi társukhoz hasonló tempóban és mértékben megtanulni anyanyelvüket, holott minden más képességük ép. Pléh Csaba akadémikus, aki tizenöt éve kíséri figyelemmel az ifjú kutató munkáját, úttörő jelentőségűnek tartja a felismeréseket, amelyek kizárólag a magyar nyelvre jellemző sajátosságokat is feltártak. Mindezt egy mosolygós, ifjú hölgy érte el, aki remekül érzi magát a munkájában. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Nem kevésbé elégedett Kovács Mihály biokémikus, aki a díj átvételekor azt mondta: Nagy szerencse, hogy a tudományból meg is lehet élni, mert amúgy a szabad időmben csinálnám. - Nála a legnehezebb megérteni, mi az amit kutat: az egyik legalapvetőbb életjelenség, az irányított és szabályozott mozgást lehetővé tévő molekuláris motorok működését és jellegzetességeit tárta fel, amelyek a gyógyászatban és a nanotechnológiában is alkalmazhatók. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi elismerésben volt része. Doktori munkáját az Egyesült Királyság leicesteri egyetemén végezte, aztán vendégkutató volt az Egyesült Államok szövetségi kormányának egészségügyi kutatóintézetében, és előadott egy sor nyugat-európai egyetemen. Amikor átvette a díjat, azt mondta: a tudomány fiatal kutatóinak is valahogy úgy kellene élniük, mint régen a céhlegényeknek, akik bejárták a világot, és aztán hazatértek, hogy otthon hasznosítsák amit tanultak. Ezt az ELTE Biokémiai Tanszékének tudományos főmunkatársaként műveli.
Farkas Illés fizikus a laikusok számára különös kutatási témát választott. Szaktudománya sajátos eszközeivel az emberi csoportok magatartását vizsgálta. Például arra a jelenségre keresi a választ: mi lehet az oka annak, hogy a Wikipédia cikkei és az Encyclopaedia Britannica cikkei hasonló színvonalúak? Valóban így van-e, és valóban megbízhatóak-e a Wikipédián található információk?
Kollégáival végzett vizsgálatai során a többi között egyszerű modellekkel elemezték az emberek bonyolult, kollektív mozgását például gyalogos menekülési pánik vagy stadionokban megfigyelhető mexikói hullám során. A mexikói hullám, amelyet a helyükön felugró és a kezüket a magasba emelő nézők alkotnak, a gyors kollektív döntések példáját mutatja. Farkas Illés és társai egyszerű modellt javasoltak annak leírására, hogy a lelátón ülő tömegben egy kis csoport milyen körülmények között képes hullámot kelteni, és hogy a keletkező hullám milyen irányban indul el. A mexikói hullámnál látottakhoz igen hasonló jelenségek figyelhetők meg például tőzsdei folyamatokban és több ezer fős gyalogos tömegek mozgásában is.
A kutatás során kifejlesztett, ingyenesen letölthető szoftver, további fejlesztés után például tengerjáró hajók evakuálásának megtervezésére is alkalmas. Farkas Illés már eddig is sok díjat kapott, övé lett az Akadémiai Ifjúsági Díj, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a Junior Prima Díj is. Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. Ő is Magyarországon szeretné kiteljesíteni kutatói pályáját.
Az idén második alkalommal adták ki a Talentum Művészeti Díjat, amelyet most Bajári Levente balettművész, koreográfus kapott. A fiatal táncos nemcsak a magyar klasszikus hagyományok követője, hanem Point című darabjával a magyar táncművészet utazó nagykövetévé vált - mondták róla a díj átadásán. Hágai Katalin, a Magyar Állami Operaház balerinája a nagy elődhöz, Fülöp Viktorhoz hasonlította, aki ha csak megjelent a színen, máris magára vonta mindenki figyelmét.
A Közép-európai Tehetségkutató Alapítványt Kenyeres Sándor üzletember hozta létre 2002-ben: magánvagyonából százezer eurót adott az alapító okiratban rögzített célok megvalósítására: a régió kimagasló szellemű és kreativitású fiatal tudósainak, kutatóinak, szakembereinek támogatására
és a kiemelkedő társadalmi hasznosságot hordozó programok, tudományos és kulturális teljesítmények elismerésére. A Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány közösen hozta létre a Közép-európai Talentum Díjat, amelyet az Akadémia gondozásában 2009-ben hetedik alkalommal osztottak ki. A díjat egyenként húszezer euró értékben (a díjátadás napján érvényes MNB-középárfolyamon számított forintösszegben) minden évben egy alkalommal három, a legígéretesebb tudományos ötlettel, témával, szakmai programmal pályázó fiatal tudós, szakember vagy kutató számára ítélik oda a közép-európai régióból. A művészeti díjat tavaly zenei, az idén a táncművészet kategóriájában ítélték oda. A Talentum díj szoros kapcsolatban van azzal a hosszú távú Talentis programmal, amely tudásközpontot kíván létrehozni a főváros közelében, s amelynek részeként az idén elkészül a Talentis Innovációs Központ és inkubátorház, valamint az oktatási és konferencia-központ.
