Nem véletlenül most foglalkoztak a kérdéssel a képviselők: az interneten gyorsan forgó szövegek, fotók, filmek szerzője gyakran ismeretlen, sokszor nehezen található meg.

A legtöbb felhasználó minden további nélkül közösségi prédának tekint mindent, amit a világhálón talál, de a magukra valamit adó médiaszereplők mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbb esetben jogszerűen járjanak el az általuk közölt alkotásokkal. Az új szabályozás a Magyar Szabadalmi Hivatalra ruházza a feladatot, hogy - "a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett" - felhasználási engedélyt adjon ki. De csak azoknak, akik a szerző felkutatására az érintett médiatípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtették az adott helyzetben elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel.

A hivatal legfeljebb öt évre ad felhasználási engedélyt, ha ez idő alatt a szerzőt nem találják meg, a letétbe helyezett pénz a közös jogkezelő kapja meg, ha pedig a mű nem esik az ő tevékenységi körükbe, a Nemzeti Kulturális Alapot illeti meg.

A törvénymódosítás február 1-jén hatályba lépett, csakhogy nem készült el a végrehajtási szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Információnk szerint a késlekedésnek az lehet az oka, hogy vita folyik arról: mennyi igazgatási szolgáltatási díj illesse meg a közreműködő hivatalt az engedélyezési eljárás lefolytatásért. Az engedélyt különben akkor is meg kell kérni, és a hivatali munka ellenértékét akkor is meg kell téríteni, ha a felhasználás nem jövedelemszerzési, hanem pl. oktatási vagy tudományos célra irányul, amiért jogdíjat nem kell fizetni.