Ezek közül mintegy egymillió szabad felhasználásúnak számít az Egyesült Államokban, szerzői jog már nem védi. A szabad felhasználású tételeket a Google ingyen olvashatóvá, letölthetővé és kinyomtathatóvá teszi. A többi hatmillió tételt ellenben védi a jog, legnagyobb részük azonban nem érhető el nyomtatásban - az ez utóbbiakhoz való hozzáférés a könyvkereső körül kialakult polémia fő eleme. A csaknem százmilliárd dollár piaci kapitalizációjú kaliforniai cég a jogvédett anyagot pénzért tenné hozzáférhetővé, a bevételek 37 százalékát tartva meg, és 63 százalékot fizetve a jogok birtokosainak. A Google vállalja, hogy 34,5 millió dollár költségen létrehoz egy könyvregisztert, egy hatalmas adatbázist, ami a könyvek és a jogok helyzetét, valamint a kifizetéseket áttekinthetővé teszi. Legalább 45 millió dollárt ígér összesen azoknak, akiknek jogvédett anyagát még a megállapodásból való kilépés májusi határidejéig beszkenneli.

Az érintettek a többi közt a The New Yorkerben megjelent egész oldalas hirdetésből tudhatják meg, milyen lehetőségeik vannak. Így például azt, hogy egy bíróság június közepén már jóváhagyhatja az egyezséget, ám sokak szerint ebből évekig tartó hercehurca lesz. Sokan egyszerűen kivárnak. A szakma pedig vitatja a fejleményeket. Thomas Augst, a New York-i Egyetem tanára igyekszik a dolgok jó oldalát nézni. Úgy véli: eltűnik a közkönyvtárak és a kutatói könyvtárak közötti határvonal, a könyvek széles körben hozzáférhetővé válnak majd. Eben Moglen, a Columbia Egyetem professzora szerint pedig, ha a könyvdigitalizálást a lovaskocsik és az autógyárak harcaként fogjuk fel, akkor a Google ebben az út akar lenni - vagyis felületet nyújt.

Mások viszont monopóliumról beszélnek, ami Amerikában a vasútépítés és a Standard Oil óta alapfogalom. Robert Darnton, a Harvard Egyetem könyvtárának igazgatója - a Magyarországon is kiadott Lúdanyó meséi és A nagy macskamészárlás szerzője - a The New York Review of Books hasábjain nemrég megjelent, komoly visszhangot keltett írásában érvel e mellett. "A Google által élvezett helyzetet csak monopóliumnak lehet nevezni; újfajta monopóliumnak, nem a vasúténak vagy az acélénak, hanem az információhoz való hozzáférésnek. A Google-nak nincsenek komoly versenytársai" - írja. Ennek fő mozzanata szerinte nem a vállalat eredeti, az információhoz jutás demokratizálására irányuló törekvése, sőt Darnton egyenesen a felvilágosodás eszméinek megvalósulását látja az internetes nyíltság olyan kifejeződési formáiban, mint a spontán szerkesztett Wikipédia. Hanem éppenséggel a széles körű megállapodás. Noha a Google mézesmadzagot kínál - a közkönyvtárakban ingyen hozzáférhető lesz a szolgáltatása -, a kutatói könyvtárak, mint a Harvardé is, megszorulhatnak, ha túl sokat kér majd a cég.

- A monopóliumok története azt mutatja: kihasználják a világegyetem uraiként élvezett hatalmukat, egészen addig, amíg ez tűrhetetlenné nem válik, és mások így vagy úgy kikezdik - szögezi le Peter Osnos, a The Century Foundation médiakutatója, emlékeztetve a kommunikáció világa nagy monopóliumainak sorsára, az AT&T távközlési óriás feldarabolására, vagy a Microsoft megszorítására, hogy a Google-t, az Apple-t vagy az Amazont is napfény érhesse. Osnos szerint az amúgy is bajban lévő lapkiadóknak is szorongatniuk kellene a Google-t: fizessen a felhasznált tartalomért!

Az amerikai könyvszakma csak kapkodja a fejét a jövő irányát mutató technikai fejlesztések láttán. Miközben a digitalizálás következményeit emésztgeti, a szerzőket képviselő Authors Guild az Amazon minap bemutatott, második generációs elektronikus könyvolvasója nyomán is felcsattanhatott. A könyvállományt 3G-s mobilneten letöltő, a napokban a boltokba kerülő Kindle 2-esnek felolvasó funkciója is van. Márpedig a Guild a The Wall Street Journalnak nyilatkozó ügyvezető igazgatója, Paul Aitken szerint ez sérti a szerzői jogokat. Mások ezt vitatják, hiszen itt nincs szó eredeti hanganyagról, a Kindle 2 egyszerűen felolvassa a szöveget, mint Nyilas Misi Pósalaki úrnak az újságot.

Itt is végeláthatatlan érdekharcok következhetnek. - Elképzelésünk szerint bármely nyelven bármikor nyomtatott könyv hatvan másodpercen belül hozzáférhetővé lesz - vázolta a jövőt Jeff Bezos Amazon-főnök a Kindle 2 minapi sajtóbemutatóján, a New York-i Morgan könyvtárban.

Washington, 2009. február