A több ezer alkalmazottra kiterjedő felmérés alapján a szakértők megállapították: különösen azok a foglalkoztatottak menekülnek a gyógyszerekbe, akik amúgy is különösen hajlamosak a stresszre, emellett magasak a velük szemben támasztott követelmények, vagy pedig bizonytalan az állásuk, illetve erős konkurenciával kell számolniuk. Különösen magas a doppingolók aránya egyes értelmiségi szalmákban.

A felmérésből kitűnt az is, hogy az érintettek jelentős része tisztában van a gyógyszerek mellékhatásaival és a teljes függőség kialakulásának kockázataival. Ennek ellenére sokan úgy vélekednek, hogy a pozitív hatások kiegyensúlyozzák a kockázatokat. A megkérdezettek fele azt is elismerte, hogy a stresszenyhítő gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsokat baráttól, kollégától, s nem ritkán családtagtól kapta, de az esetek csaknem 30 százalékában orvosok szolgáltak tippekkel.

A beszámoló rámutatott arra is, hogy a munkahelyi stressz növekedésével párhuzamosan megnövekedett a pszichikai megbetegedések száma is az alkalmazottak körében: az ilyen panaszok következményeként tavaly csaknem tíz százalékkal növekedett a betegállományban eltöltött napok száma az előző esztendőhöz képest.

A növekvő gyógyszerfogyasztás mellett a stressz leküzdésének eszközeként mind többen választják az alkoholt, a nikotint, sőt különböző drogokat is. A válaszadók nagy hányada elismerte, hogy a feszültség enyhítése érdekében egyre gyakrabban nyúl a pohárhoz, s a korábbinál többet dohányzik.

Míg a férfiak a gyógyszerekkel elsősorban a teljesítmény növelésére törekszenek, a nők mindenekelőtt a hangulatjavítás érdekében szednek különféle tablettákat.

A német szakszervezeti szövetség intézkedéseket sürget a munkahelyi stressz enyhítésére. A munkaadók szövetsége hasonló javaslatokkal állt elő, és indítványozta a megfelelő munkahelyi tanácsadói rendszer bevezetését.