Mi az a standolás? Egyfajta önellenőrzés, leltár, amelynek során mindennap rögzíteni kell a tényleges forgalmat és az üvegekben lévő italmennyiséget. A pénzügyőrök nem mennek minden nap minden üzletbe ellenőrizni, de bármikor betoppanhatnak bárhová. Ha a pénzügyőrség által hitelesített nyilvántartásban mindennap muszáj pontosan leírni, miből mennyi fogyott, akkor nincs lehetőség az adatok visszamenőleges módosítására. Vagyis a vendéglátónak az összes eladott mennyiség után számlával kell rendelkeznie. Magyarán: nem lehet csalni vagy ha mégis, annak megnő a kockázata. Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár adatai szerint 2004-ben, amíg érvényben volt a kötelező standolást előíró paragrafus, 14,5 százalékkal nőtt meg a legálisan forgalmazott, adózott italforgalom menynyisége - majd visszaesett a korábbi szintre. Akkor lehetnének pontos adatok az eddig eltitkolt adó mennyiségéről, ha legalább egy évig érvényben lenne a jogszabály.

Jól látható, hogy a vendéglátósokat rendkívül érzékenyen érinti a kötelező standolás - noha azt most csak a nagyobb jövedékiadó-tartalmú tömény szeszekre írja elő a törvény - a borokra például nem. Címlapsztori lett, hogy "betelt a pohár a vendéglátósoknál". Azzal fenyegetőznek, hogy a Parlament elé vonulnak tüntetni, a Kossuth téren összeöntik a sokféle italt, és az óriáskoktélt megitatják a törvényhozókkal. A felháborodott vendéglősök persze nem arra hivatkoznak, hogy kivételezett bánásmódot szeretnének, amikor a standolás eltörlését követelik. Sőt még a feltételezést is kikérik maguknak, hogy ők talán nem az összes forgalom után fizetnek adót. Ellenben azt állítják, hogy a napi italforgalom rögzítése elviselhetetlen bürokráciával járna. Szerintük a holtfáradt pincéreknek, pultosoknak éjfél után vagy hajnalban órákat kellene azzal tölteniük, hogy a megkezdett üvegekből a mérőedénybe meg vissza töltögessék az italokat. Éppen attól lesz kevesebb az ital, hogy ráragad a mérőedény falára! - mondta egyikük. A másik szerint a méréstől nemcsak fogyhat a szesz, hanem még az alkoholtartalma is csökkenhet. A mérőedényt ugyanis ki kell mosni kétféle ital között, és nagy a veszély, hogy a falára ragadt öblítővíz belekeveredik, mondjuk a vodkába. Egy vendéglős úgy nyilatkozott: a standolás annyi munkával jár, hogy a törvény betartásához föl kellene vennie még egy alkalmazottat, de annak bérét már nem tudná kigazdálkodni, és tönkremenne.

Rétfalvi Zoltán, a számlázó- és készletnyilvántartó programokat készítő Enterprise System cégvezetője azt mondta: az ő szoftverük mindent pontosan kimutat. Csak annyi kell hozzá, hogy pontosan vigyék be az adatokat - akkor a rendszerből minden cent visszakereshető. A program használata rendkívül egyszerű: egy pultos negyedóra alatt megtanítható rá. És ha egyszer rögzítették a bevételezést, a raktárkészletet, beütöttek minden kiszolgált tételt, és nem csapták be a vendéget úgy, hogy kevesebbet töltöttek a poharába, mint amennyit kifizetett, akkor fölösleges nézegetni az üvegeket - a bennük lévő ital biztosan egyezni fog azzal, amit a program kimutat.

Némedi Varga Éva, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője kérdésemre válaszolva elmondta: a pénzügyőrség az igényeinek megfelelő szoftverek használatát elfogadja - ha ilyet használ valaki, azt a jogszabály hatálybalépése előtt, január 31-éig be kell jelenteni.

Rétfalvi Zoltán szerint a röviditalos üvegekben lévő mennyiség megállapítása sem tart órákig. Kapható egy erre a célra tervezett, az üvegek formáját felvevő mellérakós mérce: tíz másodpercbe telik vele bármilyen üveg tartalmát megmérni.

Ferenczi Dezső viszont azt állítja: műanyag mérce nem alkalmazható, mert sok üveg van, amelyik nem átlátszó. Amikor azonban sorra vettük az italfajtákat, kevés olyan maradt, amelyen valóban nem látszik át az ital szintje. Ferenczi Dezső szerint azért sem alkalmazzák a rövid, gyors standoláshoz szükséges eszközöket, mert drágák. Rétfalvi Zoltántól tudom, hogy egy fölinstallált, új számítógép körülbelül 300 ezer forintba kerül, a szükséges szoftver bérleti díja havi 10 ezer forint. A műanyag mércekészlet pedig 15 ezer forintba kerül.

- Mennyi az éttermük éves forgalma, amihez ezt a költséget viszonyítani lehetne? - kérdeztem Ferenczi Dezsőtől.

- Ezt nem vagyok köteles megmondani! - válaszolta.

Bár az MSZP-frakció egyhangúlag megszavazta az adótörvény módosítását, Ujhelyi István, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának szocialista elnöke már január 4-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a standolás eltörlésére. Kovács Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője a legnagyobb ellenzéki frakció nevében teljes mellszélességgel támogatja Ujhelyi módosító indítványát. Kovács családja egyébként vendéglátó vállalkozó, s ahogy a képviselő fogalmazott, "ebből a foglalkozásból kerültem be a parlamentbe". Amikor azt firtattam, hogy szerintük, ha rossz az a módszer, amelyet a Pénzügyminisztérium előír, akkor "a szakma" milyen standolási formát tartana elfogadhatónak, kiderült, hogy semmilyet. Igaz, hogy a vendéglátóhelyek többségében törvény nélkül is mindennap standolnak - csakhogy ennek jelenleg nincs más célja, mint megakadályozni, hogy az alkalmazottak becsapják a tulajdonost.

- A kölcsönös bizalom alapja a korrekt elszámolás, de ez elsősorban az üzletek tulajdonosai és a munkatársaik között történik - magyarázta a Fidesz parlamenti képviselője. - Ez a bolt belső üzleti elszámolása, amelyhez semmi köze a vám- és pénzügyőrségnek! - tette hozzá.

- Miért nincs? - kérdeztem. - Ennek nem kell megegyeznie az állam felé való elszámolással?

- A fináncnak ahhoz van köze, hogy törvényes forrásból származik-e a jövedéki áru. Ezt a számlák ellenőrzésével is meg tudja állapítani. Ahhoz semmi köze, hogy melyik üvegben mennyi ital van!

Amikor látták, hogy nem fogadom el az érveiket, mind Ferenczi Dezső, mind Kovács Ferenc indulatosabb lett.

- Egyszerű a magyarázata, hogy a vállalkozók miért kerülik ki például a jövedéki adót - mondta Kovács Ferenc. - Sok az adó, és meg akarnak élni.

A vendéglátók nagy befolyása onnan ered, hogy a kocsmák, éttermek a közélet fontos színterei, véleményformáló helyek. Tulajdonosaik jó kapcsolatot ápolnak a helyi és országos politikai elittel, ha kell, különtermet, árengedményt adnak - egyik politikai oldal sem szívesen fordul szembe velük. Inkább egymással versengve támogatják, hogy az állam mégse nézhessen bele a vendéglátók tényleges forgalmába.

- A törvényhozók nem olvassák el, hogy mit szavaznak meg? És ha egy törvénymódosítással utólag kivételt tesznek, milyen alapon várják el, hogy bárki megfizesse a rá kirótt közterheket, ha a vendéglátósoknak nem muszáj? - kérdeztem Ujhelyi Istvántól, aki javaslatot tett a standolás megszüntetésére, még mielőtt bevezették volna. A képviselő azonban nem nyilatkozott. Mint mondta, jelenleg a háttérben egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal. Ott viszont attól tartanak: ha engednek a vendéglősök követelésének, az hitelteleníti más gazdaságfehérítési törekvéseiket is. Rossz helyzetben van a költségvetés, és a gazdasági válság miatt tízezrek veszítik el állásukat. A Pénzügyminisztérium és a kormány egyelőre kitartani látszik a kötelező napi standolás mellett.

- Nem az feszíti most legjobban a társadalmat, hogy szigorodik az ellenőrzés a vendéglátóknál - mondta Keller László. - Ha a politika ismét elvtelenül támogatást ad az ilyen kezdeményezéseknek, akkor továbbra is ugyanabban a mocsárban tapicskolhatunk, amelyben eddig.