2005. január
Nem találtak semmit, a törvényes határidőn túl visszatartott 150 milliárd forintra kétmilliárd forint késedelmi kamatot fizettek az adófizetők, egy csomó gyengébb likviditású cég adósságspirálba került.
Balogh Gyula ellenzéki képviselő feljelentése nyomán az ügyészség nyomozást indított az ügyben, Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes pedig rámordult az ügyészségre: eldönthetné már, hogy "a Fidesz-féle árnyékállam vagy az igazság oldalán áll-e". Az igazságnak ebben az esetben sajnos nem volt oldala, az viszont az első pillanattól nyilvánvaló lehetett, hogy ebből a politikai bűnből képtelenség jogi bűnt faragni. Viszont Draskovicsot három hónap múlva tényleg kirúgták, és több mint egy évig kormányzati funkció nélkül kucorgott szegény a Magyar Villamossági Művek elnöki székében.
Görgey Gábort nem kellett küldeni, ő magától mondott le a kultuszminiszterségről még 2003 tavaszán. De csak a tárcáját tudta nélkülözni, a fizetését nem. Kötöttek vele egy szerződést, hogy 2004 végéig havi négyszázezer forintért adjon tanácsot a miniszterelnöknek kulturális ügyekben. Sági József fideszes képviselő érdeklődött, mit produkált a tanácsadó ezért a pénzért. A személyes adatok védelméről szóló törvény miatt sajnos titkosítanunk kellett az értékes tanulmányokat - tájékoztatta László Boglár kormányszóvivő a sajtót. Az adatvédelmi ombudsman cáfolta, hogy a kormánynak lenne ilyen titkosítási kötelezettsége, a tanácsadó meg cáfolta, hogy lenne egyáltalán tanulmány: "Nincs semmiféle tanulmány, kulturális főtanácsadóként feljegyzéseket készítettem" - mondta Görgey, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha az ellenzék vagy a sajtó a kormányzat bármilyen "sajtfecnijébe" beletúrhasson. Görgey még ekkor is úgy tudta, hogy folynak a tárgyalások a tanácsadói szerződése megújításáról, de Kiss Péter miniszter már nem tudta úgy. (ld. Kun J. Erzsébet: "Sajtfecnik" hétmillióért, Népszabadság, 2005. január 12.)
A kormányfő megbízta a szabad demokrata Wekler Ferencet, hogy intézkedjen a sugárzó paksi atomhulladék eltemetésének dolgában. Wekler éppen ráért, miután nem sokkal azelőtt le kellett mondania az Országgyűlés alelnöki tisztéről bizonyos nem törvény-, de erkölcstelen szőlőügyek miatt. Az atomtemető ügye amúgy is közel állt hozzá, azóta harcolt ellene, amióta csak lehetett. Már 1993-ban is ő szervezte meg az atomtemető-ellenes mozgalmat a falujában, s azután is ő képviselte a leghangosabban és legharciasabban azt az álláspontot, hogy atomtemetőre nincs is szükség, de ha mégis, biztosan nem ott, Bátaapátiban az ő faluja és szőleje mellett kell fölépíteni, ahol a szakemberek sokmilliárdos kutatásai alapján a legjobb helyen lenne és a lakosság is elfogadná. A hókezű politikus szerint a szakembereket is, a településeket is kilóra megvették.
Wekler először is szolgálati autót és titkárnőt követelt a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó kht.-től, aztán bejelentette: ő a maga részéről most már nem ellenzi, hogy Bátaapátiban legyen az atomtemető. Az érintett polgármesterekkel megbeszélte, milyen anyagi előnyökkel lehetne településeik kegyeit elnyerni, és elnyerte. A saját falujának a kegyeit kivált jól értékesítette. Tavaly októberben már meg is érkeztek az első hulladékos hordók Paksról Bátaapátiba.
Az SZDSZ vezetői heteken át nyüstölték a miniszterelnököt, hogy nevezze már ki pártjuk expénztárnokát valamivé. Eredetileg persze kicsit jelentősebb pozícióra gondoltak. Más SZDSZ-es politikusok viszont úgy vélték, éppen itt az ideje a párt és a kormány weklertelenítésének. De persze hiába gondolták.
Zuschlag János számára a 2005-ös év zanzibári üdüléssel kezdődött és rabosítással folytatódott. 2003-ban két nap alatt egyetlen jegyzőkönyvminta alapján egy csomó vasi faluban Fibisz-alapszervezeteket hoztak létre tizenegy-tizenegy fővel (a minimális létszámmal) és sok hibás adattal, például nem létező címekkel. A jegyzőkönyveket Zuschlag aláírásával hitelesítették, és ezért őt okirat-hamisítással vádolták. Zuschlag tagadta, hogy a jegyzőkönyveket ő írta volna alá, és írigyei sötét ármánykodásának tulajdonította a gyanúsítást.
Leisztinger Tamás vállalkozóhoz és Újhelyi István Mozaik-csoportjához kötődő hiperaktív ifjak (Tóth Csaba, Szabó Bálint stb.) tűntek fel 2003-ban Vas megyében, és azon munkálkodtak, hogy a régi pártvezetéstől átvegyék a hatalmat. A megye városaiban az MSZP alapszervezeteinek száma igen rövid idő alatt tízről huszonnyolcra nőtt. Volt olyan hónap, amikor tizenhárom szervezet alakult. Ennek a folyamatnak a részeként születtek meg a fent említett hamiskás Fibisz-alapszervezetek is.
Az MSZP megyei etikai bizottsága hangfelvételek, jegyzőkönyvek és tanúvallomások alapján bizonyítottnak látta a fiktív létszámnövelést, és ezért Tóthékat kizárta a pártból. Ők fellebbeztek, az országos etikai bizottság pedig jegelte az ügyet, míg a taglétszámok manipulálása meg nem hozta a várt eredményt. Amikor aztán a jogerőtlenül kizárt urakat megválasztották a megyei MSZP élére, formai okokra hivatkozva megsemmisítették az elsőfokú döntést.
Tóth Csaba és Szabó Bálint rágalmazás vádjával beperelte azokat a romákat, akik a nyilvánosság előtt meséltek mindarról, amit a megyei etikai bizottság bizonyítottnak látott. A pert Tóthék elvesztették. Szabó Bálint (aki 2002-ben még a jobboldali pártok polgármesterjelöltje volt Csepregen) feljelentést tett amiatt is, hogy a rágalmazási per második fordulója előtti napon a perben érintettek megverték és megerőszakolták őt. Szabó szerint orvosi látlelet igazolta, hogy az erőszak megtörtént, de a vizsgálatot bizonyítékok hiányában megszüntették. Ez ellen persze élhetett volna panasszal, de nem élt. Tóth Csaba levélben tájékoztatta Hiller István pártelnököt az őt és híveit ért atrocitásokról, többek között arról, hogy a régi megyei vezetők, például Ipkovich György szombathelyi polgármester állásvesztéssel fenyegette meg azokat, akik őket támogatják.
2005 januárjában Zuschlaggal együtt Tóthot és Szabót is meggyanúsította a rendőrség. Hiller István pártelnök megígérte: most már végre mindent tisztázni fognak, felkérik az etikai bizottságot, járjon az ügyek végére. Az etikai bizottságot akkor a Mozaik-csoport egyik oszlopos és alapító tagja, Simon Gábor vezette, és ebből már sejteni lehetett, hogy nem arra járnak majd, amerre az ügyek vége van. Ahelyett, hogy bármit föltártak volna, mindent eltemettek. Föloszlatták az összes Vas megyei szervezetet, hogy "mindenki tiszta lappal" indulhasson. Főként azok, akiknek más esélyük a tisztaságra nem lehetett. Tóth Csaba és csapata azóta is tiszta lappal járja az MSZP-t. Tóth jelenleg a párt zuglói elnöke, a fővárosi önkormányzat gazdasági kulcspozícióit pedig Leisztinger emberei birtokolják.
Kiskunhalasról is kapott levelet az MSZP elnöke. Arról tájékoztatták őt, hogy Zuschlag János fantompárttagsággal érvényesíti a megyében az akaratát. A panaszt az országos etikai bizottság a Zuschlag híveivel feltöltött helyi etikai bizottságnak továbbította: vizsgálják ki alaposan, jogosan ülnek-e a helyükön. A korábbi kiskunhalasi etikai bizottság már két évvel korábban is buzgón vizsgálódott, de őket az országos etikai bizottság illetéktelennek nyilvánította. Az illetékesség és az összetétel között szoros összefüggés mutatkozott.
A később illetéktelennek nyilvánított helyi etikai bizottság megállapítása szerint úgy alapítottak új pártszervezeteket ("nemzedéki" alapon), hogy a jegyzőkönyvben sem a taglétszám, sem a vezetőség összetétele nem szerepel, nincs jelenléti ív, nem rögzítették a határozatképességet stb. A bizottság megállapította Zuschlag felelősségét, de a megyei etikai bizottság formai okokra hivatkozva nem indított fegyelmi eljárást, a jelentést meg sem vizsgálta. A megyében akkor már Zuschlagék voltak többségben.
A halasi MSZP-szervezet létszáma a 2001-től felgyorsult "szokatlan növekedés" hatására a háromszorosára nőtt, 2002-ben például fél év alatt megduplázódott. A belépési nyilatkozatok egy részén semmilyen aláírás nem volt, más részén meg hamis. Az egyik friss párttag például mérhetetlenül fölháborodott, amikor meghívót küldtek neki, mivel a ő Fidesz lelkes híve volt, és előbb lépett volna be a tüzes kemencébe, mint az MSZP-be. A tagdíjakat Zuschlag egy összegben hozta, az új tagtársak jelentős részét senki soha nem látta.
2005 elején a Halasi Tükör munkatársai kiborították a bilit. Háromrészes tényfeltáró cikksorozatban írták le a halasi MSZP zuschlagosítási kísérletének történetét (Halasi Tükör, 2005. január 19., 26., február 2.). "Kettőszáznyolcvanhét tagtársunk aláírásával tiltakozunk az írás alaptalan és valótlan vádaskodásai ellen", közölte a lapban a cikk első része után a városi pártelnök. A levélen egyetlen tiltakozó tagtárs neve sem szerepelt, és még maga a pártelnök sem írta alá.
Ki tudja, meddig jutott volna Zuschlag elleni helyi fölbátorodás, ha a képviselő úr viccelődését nem kapja el a Terror Háza előtt a Hír TV, és nem kellett volna a nyegle ifjúnak megválnia parlamenti mandátumától. A Halasi Tükör informátorai szerint a párt bölcsei kellemes pihenőt javallottak néki: "Több hiteles forrásból is megtudtuk, hogy az MSZP felsőbb vezetése is segítő kezet nyújtott felé. Azt mondták neki, bökjön rá a térképen egy országra bárhol Európában, ahová ki szeretne menni. Elintézték volna, hogy egy-másfél évig ösztöndíjjal nyelvet tanulhasson, vagy bármit csináljon. Kivárhatta volna, míg elcsitulnak a hullámok, majd 'tisztán' visszacsöppenhetett volna a közéletbe..." (KZ-SI: Vadászok, levelek, milliók: tovább gyűrűzik a Zuschlag-ügy, Halasi Tükör, 2005. február 2.)
Megkapó a szocialista vezetők gyermeki hite az idő tisztító erejében...
Hiller István 2005 januárjában tagfelvételi stopot és tagrevíziót rendelt el Kiskunhalason, és a Népszabadságnak (2005. január 29.) megígérte: minden föl lesz tárva! A föltárás felügyeletével a párt elnöksége Mesterházy Attilát, a Mozaik-csoport oszlopos és alapító tagját bízta meg. A tagrevízió során fantomtagokat nem találtak. A hitelesített új többség megválasztotta Zuschlag Jánost ügyvezető alelnöknek az MSZP megyei szervezetében. Ezt a funkciót viselte Zuschlag még akkor is, amikor 2007 őszén őrizetbe vették. Szabó Károly, az MSZP megyei elnökségének a tagja azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy ők már 2005-ben is szorgalmazták Zuschlag szerepének a tisztázását, de a pártvezetés "nem volt hozzá partner". 2007-ben viszont az MSZP elnöksége elhatározta, hogy tiszta helyzetet teremt, s a kiskunhalasi szervezet hiteles taglétszámának megállapítása végett kezdeményezte a párt etikai bizottságánál a halasi szervezet feloszlatását és újraszervezését...
"A nácizmus és a cionizmus titkos kapcsolatáról" szóló disszertáció jeles szerzőjének drukkoltak szerte a világon a béke barátai. Sikerrel: Mahmud Abbaszt választották a palesztin területek elnökének. A választások előtt Izrael leállította gázai hadműveleteit, melyeket azért indított, mert az övezetből rakétákat lőttek ki az izraeli Szderot városára. A palesztin terrorszervezetek nagyszabású merényletsorozattal reagáltak a (hozzájuk képest) mérsékelt Abbasz győzelmére. Gázától a libanoni határig robbantgatták és lődözték az izraeli katonákat, rendőröket és civileket.
Jó két hét múltán befejeződött a merényletsorozat. Mindenki tudta, hogy a nyugalom csupán pillanatnyi állapot, de nagyon kevesen és nagyon keveset tettek azért, hogy tartósabb legyen: "A palesztinok egyébként teljességgel örömtelen életébe nem biztos, hogy bűn volna némi örömöt vinni... ha Izraelt érdek fűzi ahhoz, hogy Mahmud Abbasz tekintélye népe körében növekedjék, akkor elviselhetőbbé kell tennie az életet a palesztin tömegek számára." írta Aczél Endre (Csönd, Népszabadság, 2005. január 26.)
