A megélhetés kétszázmillió embert külföldre kényszerít

Napjainkban több mint 200 millió migráns él világszerte, két és félszer több, mint 1965-ben. Az emberek vándorlásának fő mozgatórugója a munkavállalás - állapítja meg a Nemzetközi Migrációs Szervezet minap bemutatott jelentése.

Zökkenőmentes visszatérés

A kisgyermekes anyák kreatívak, jó szervezők, és hatékonyan osztják be az idejüket - véli a Mars személyzeti vezetője, aki nemrég maga is szülési szabadságról tért vissza a céghez.

Ha van feladat, nem vész el a világ

Már vidéken is segítséget kaphatnak a munkaerőpiacra való visszatéréshez azok, akik felnőttként veszítik el a látásukat.

Harc az egyetemi plágium ellen

A dolgozatot író diákok az internet segítségével igyekeznek csalni. A tanárok szintén a modern technikát hívják segítségül a visszaélések kiszűrésére. Metazin

Nincs szükség új közgazdaság-tudományra

A tehetséges szegény gyerekek nem mernek a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezni. Félnek, hogy nem bírják a versenyt. Pedig az intézmény még arra is figyel, hogy egy évig kifizesse a tandíjat a fizetős képzésbe visszaesett rászorulók helyett - mondja Mészáros Tamás rektor, aki szerint stratégiát kell kidolgozniuk, nehogy a mesterképzésre való átállás miatt csökkenjen a hallgatói színvonal. INTERJÚ

 

Inspirálnak a másfajta tapasztalatok

Egy ideig minden fiatalnak külföldön kellene élnie, hogy másfajta tapasztalatokat szerezzen, véli Sebestyén Szabolcs, aki közgazdaság-tudományi doktoriját Spanyolországban szerezte, jelenleg pedig Portugália legnevesebb egyetemén tanít, és végez kutatómunkát.

- Ki akartam próbálni, milyen máshol élni, szerettem volna tudni, milyen a kutatói környezet más országok egyetemein - magyarázza Sebestyén Szabolcs, miért döntött úgy, hogy a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem elvégzése után külföldön szerez doktori diplomát. Döntéséhez az is hozzájárult, hogy úgy érezte, szakterületén itthon nem találna megfelelő lehetőséget.

Gyerekkorától kezdve érdekelte a matematika, középiskolai tanulmányait a jó hírű, győri Révai Miklós Gimnázium matematika-fizika-számítástechnika osztályában végezte. Megbánta, hogy nem lett fizikus, mert szerinte az a képesítés adja a legjobb matematikai alapot a közgazdaságtan több területéhez. - Így csak egyszerű közgazdász lettem, némi matematikai érdeklődéssel - mondja.

"Mezei közgazdász" végzettségével egy évig a Világgazdaság című lapnál dolgozott, magyar makrogazdasági témákra specializálódva. Közben igyekezett tájékozódni arról, hol, melyik ország melyik egyetemét érdemes megcéloznia.

Az Ibériai-félsziget mellett döntött, mert azt tapasztalta, hogy az elmúlt évtizedben ugrásszerűen javult az oktatás színvonala a spanyol egyetemeken, több világszínvonalú is akad már köztük. A világhálón kezdett el keresgélni: a szóba jöhető intézmények honlapjait nézegetve főleg arra volt kíváncsi, milyen tantárgyakat oktatnak, kik a tanárok, hogy néz ki egy PhD-program. Felkeltette figyelmét Alicante egyeteme, mert a neves barceloniai Pompeu Fabra Egyetem tanárai közül is sokan ott doktoráltak. Alicante jó doktori programot és ösztöndíjat is kínált, ezért beadta jelentkezését, amire hamarosan meg is kapta a pozitív választ.

Tanulmányait 2000-ben kezdte meg - már az első évben spanyolul. Ez eleinte nehézséget okozott, habár a Közgázon négy év alatt elsajátított portugálnyelv-tudás némi segítséget jelentett. Mindenesetre spanyol nyelvi környezetben, spanyol diákok között hónapok alatt elfogadhatóra tornázta fel nyelvtudását. A következő év februárjában már neki is tanítania kellett, spanyolul.

Azóta, mint beszámol róla, az alicantei egytem PhD-programja már a magyar diákok előtt is ismert, többen tanultak, tanulnak ott. Ebbe ő is besegített. - Amikor ott voltam, Magyarországra is elküldtük a program felhívását - mondja. - Miután általában megnőtt a külföldiek érdeklődése, most már az első évtől angolul folyik az oktatás - teszi hozzá.

Disszertációját részben Frankfurtban, az Európai Központi Banknál írta, kutatá-
si asszisztensként. Maradásra akarták bírni. Őt azonban inkább az akadémiai világ vonzotta. Miután pénzügyi ökonometriából megszerezte doktori diplomáját, az éppen Bostonban tartott nemzetközi közgazdasági konferenciára utazott, hogy munkaajánlatok után nézzen. Ott vette fel vele a kapcsolatot a portugál Universidade Católica Portuguesa, amely éppen ekkor keresett közgazdászt. Az első interjút campusvizit, majd adjunktusi állásajánlat követte. Az Universidade Católica Portuguesa az ország legjobb egyeteme, az egyetlen portugál felsőoktatási intézmény, amely szerepel a Financial Times business-school-ranglistáján. - A szerződés fix időre szól, minden évben kiértékelik, mennyire felelt meg az ember az elvárásoknak - magyarázza.

Órákat is kell adnia, de a hangsúly a kutatáson van. - Itt nemcsak támogatják, hanem el is várják, hogy e téren is eredményt mutasson fel az ember, ami az előmenetelhez is elengedhetetlen.

- Amikor megérkeztem, azzal kezdték, hogy megkérdezték milyen szoftvert használok. És megvették - érzékelteti, hogy munkahelyén mennyire odafigyelnek arra, hogy milyenek a munkakörülmények, és igyekeznek megoldani a problémákat. Az Universidade Católica Portuguesa és a bostoni MIT közötti megállapodásnak köszönhetően jövőre néhány hónapra várhatóan Bostonba megy vendégprofesszornak.

Portugáliát azonban egyelőre nem tervezi elhagyni. - Szeretem ezt az országot, az emberek nyitottak, kedvesek. Kivéve a volán mögött - ismeri el. Kislánya már Lisszabonban született, így fiatal apaként azt is értékeli, hogy udvariasak, készségesek a kisgyerekes szülőkkel. A buszmegállóban pedig sorba állnak, nincs közelharc, hogy ki szálljon fel előbb.

- Lehet, hogy gazdasági mutatókban Magyaroszág hasonló szinten áll Portugáliával, de a társadalmi fejlettségben még nagy a lemaradás. Amikor hazamegyek, a levegőben érzem az emberek agresszivitását - fogalmaz.

Úgy látja, Magyarország nagyon magába zárt, ezért is van az, hogy nem tudja objektíven megítélni önmagát. Azt ajánlja minden fiatalnak, ha teheti, menjen egy ideig külföldre, nézzen körül, szerezzen tapasztalatokat, majd vigye haza a tudását, mert ezáltal sokat segíthet abban, hogy megváltozzon ez az ország.

Sebestyén Szabolcsnak egyelőre esze ágában sincs elhagyni Portugáliát. Azt mondja, az emberek itt nyitottak, kedvesek
Sebestyén Szabolcsnak egyelőre esze ágában sincs elhagyni Portugáliát. Azt mondja, az emberek itt nyitottak, kedvesek
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.