Újjászületés álmok és botrányok között

A rendszerváltás egyik első, jelképszerű eseménye volt 1990-ben, amikor ünnepélyesen leszerelték a Népköztársaság útja feliratú táblákat Budapest legszebb sugárútján (amelynek nagyon régen a neve is ez volt: Sugárút), s helyükre visszatették az Andrássy út feliratúakat. Ez az út valahogy mindig kifejezte a nevével és a változásaival is az ország sorsát. Egy lendületesen fejlődő, nagy állam álmaként épült meg a XIX. században, a kiegyezés után. Párizsi mintára, mint mondani szokás.

Tudatosan három fő szakaszra osztva. Harminckét méter széles belső szakaszán, a Kiskörúttól az Oktogonig zárt sorban épültek a 3-4 emeletes neoreneszánsz paloták. Krúdy Gyula szerint itt az élet telve volt zenével, és mindig pár fokkal melegebbnek érződött a levegő, mint a város más részein. Még a kocsikerekek is finomabban gördültek, mert "parkettel", vagyis fakockákkal burkolták az úttestet. A fakockák csak akkor tűntek el, amikor az út alatt megépítették a kontinens első földalattiját. Ekkor nevezték el a Sugárutat Andrássy Gyuláról, aki elindította Budapest modern, európai nagyvárossá fejlesztését - ennek az útvonalnak a megálmodásával, például. Ezt írta felül a történelem 1950-ben Sztálin nevével, 1956-ban egy pillanatra a Magyar Ifjúságéval, majd 1957-ben a Népköztársaságéval. S ezt az álmot kaptuk vissza 1990-ben a régi névvel.

Azóta eltelt majd' húsz év. És mi történt az Andrássy úttal? Tulajdonképpen az, ami az országgal. Elkezdődött a restaurálás. Ez az utca volt az első számú terepe Budapest megújulásának. Itt kezdték munkájukat még 1988-ban a városvédők azzal, hogy házról házra feltárták a múltat, az értékeket, s ezt kötetben is megjelentették. Azután akciót szerveztek, hogy újra kandeláberek világítsanak. Majd a főváros felújíttatta a százéves földalattit, rendbe hozták az úttestet, a fasorokat, az utcabútorokat.

És közben lassan-lassan gazdát cseréltek a paloták is. Először bankok vásároltak, főleg az utca elején. Ezek a paloták mind meg is újultak a bejövő tőke révén. A kilencvenes évek közepén 220 millió forintért elkelt a Balettintézet palotája. Már akkor is szemet szúrt, milyen olcsón. Tíz évvel később, 2005-ben az ingatlant 7,5 milliárd forintért(!) adták el egy portugál cégnek, igaz, közben a lakókat és a Balettintézetet kiköltöztették, kifizették, a táncfőiskola számára új épületeket húztak fel. A patinás ingatlan viszont a fejlődő útvonal kellős közepén még mindig üres szellempalota. Szállodát terveztek benne nyitni a portugálok, de végül most ők is továbbadják.

Történtek más, botrányos ügyletek is. A 2004-es nagy önkormányzati palotakiárusítás például, amikor lakott bérlakásokkal adott el a kerület számos Andrássy úti épületet feltűnően alacsony áron, ismeretlen hátterű kft.-knek. Ekkor kelt el a 8., a 19., a 21., a 23., a 47., az 52. és a 68. számú ház. Perek sora indult. Ezek az ügyek máig húzódnak. Napihír, hogy gyanúsított az önkormányzat előző ciklusának MSZP- és SZDSZ-frakciója a 47. számú palota eladása ügyében, amely annak idején 150 millió forintért kelt el. Jelen állás szerint tulajdonosa egy belga cég. A ház feketén, felállványozva csúfítja az utcaképet. Szerencsésebben járt a 23., melyet a szomszédos 21.-es és 19.-es számú épületekkel együtt egy spanyol cég szerzett meg. A spanyol cég tavaly mintaszerűen újította fel a 23.-as számú házat, a volt Wahrmann-palotát (ahová azóta be is költözött a Gucci és a Cavalli) és nyilván ez a sors vár a 21.-re és a 19.-re is, már ha véget érnek a bérlők által indított perek. A 21.-es számú házban a 38 bérleményből 22 még lakott, a 19.-ben pedig három. A lakók egyébként, mint képviselőjük mondja, hajlanak a megegyezésre az új tulajdonossal, aki tisztességes ajánlatot tett számukra. A 8.-as számú palotát is továbbadta az a kft., amely 2004-ben megszerezte, s most a CD Hungary tulajdonában van, a homlokzat azóta szépen megújultak. Szintén ez a diplomáciai testületek elhelyezésével foglalkozó cég a tulajdonosa az önkormányzat által korábban eladott Saxlehner-palotának az Andrássy út 3.-ban, ahol a Postamúzeum mint régi bérlő perli az adásvételt. A CD birtokolja az Andrássy 24. földszintjét és I. emeletét is, ezeket bérli a Louis Vuitton és a Burberry.

Az Andrássy út százéves nagyáruházát, a Párisit megszerezte az ORCO csoport, s az idei év első negyedévére be is fejezi a pompás üzletház felújítását, amelynek a jövőben csak az alsó két szintjén folyik majd kereskedelem, e fölött pedig irodák lesznek. A tetőre, ahol a fénykorban jégpálya volt, kristálykupola épül.

A lakók tulajdonába került bérházak lakóközösségei a tetőterek eladásával próbálják megoldani a házfelújítások finanszírozását, de még így is sok a fekete homlokú épület, habár a lába, az üzletszint már majdnem mindegyiknek rendben van. Szinte mindenfelé találunk ügyvédi irodát, s a házakban gyakran egy-egy lakó kezdte meg a lakások felvásárlását, egy kézben való koncentrálását. Így például a 4.-es számú épületben vagy a 20.-ban (a Callas épületében), ahol ez látványos felújítást eredményezett. Viszont tény: fogynak a valódi lakók az Andrássy útról.

Sok régi üzlet is eltűnt, ami a közelmúltunk része volt: a Bajcsy-Zsilinszky út sarkáról az antikvárium, beljebb a vadászbolt, az Opera mellől a központi jegyiroda, az Ádám söröző, az Eckermann, a City Grill a Nagymező utca sarkán, s már régebben megszűnt az Abbázia az Oktogonon.

És jött nagyon sok új. Az Andrássy út egy csapásra virulásnak indult az utóbbi években. Hogy mi volt ez a varázsütés, nem tudom. Lehetett például az is, hogy 2002-ben a Világörökség része lett az út. (Cs. L.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.