A kínainyelv-tudás aranyat ér
- A nyolcvanas évek végén világosan látszott, hogy Ázsia meghatározó gazdasági és politikai tényezővé válik. Intézményünk jogelődje, a mai Külkereskedelmi Főiskolai Kar akkor döntötte el, hogy a piaci igényekhez igazodó szakemberképzés érdekében nagyobb teret ad az ázsiai nyelvek oktatásának - mondja Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. - Elsőként a japán került be az oktatott nyelvek közé, 1989-től pedig kínaiul is tanulhatnak a hallgatók. A kínaiul beszélő szakemberek egyre keresettebbek, s minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a távol-keleti nyelvek népszerűsége nálunk is évről évre nő. Ezért döntöttünk úgy, hogy februárban az ázsiai interkulturális menedzsment posztgraduális képzés keretében is csoportot indítunk a Kínára szakosodó érdeklődők számára - teszi hozzá a rektor.
A kínainyelv-tudás a legfrissebb felmérések szerint is a legjobb belépőkártyák egyike a nagyvállalatokhoz. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara megbízásából a Telkes Tanácsadó Zrt. által tavaly végzett kutatásból is az derült ki, hogy a hazai cégek a problémamegoldó, csapatszellemben dolgozó, jól képzett és legalább két idegen nyelvet beszélő jelölteket részesítik előnyben. A felmérés arra is rávilágított, hogy miközben a megfelelő angolnyelv-tudás ma már alapvető elvárás a közép- és nagyvállalati szektorban - a nemzetközi munkaerő-piaci irányvonalakat követve -, nálunk is egyre keresettebbek az oroszul és kínaiul tudó szakemberek. Annak, aki az angol mellett az orosz és kínai közül legalább az egyik nyelvet tárgyalási szinten beszéli, szinte nyert ügye van a nagyvállalatok állásinterjúin.
- Aki nálunk belevág egy ázsiai nyelv tanulásába, annak tudnia kell, hogy ez mind az oktató, mind a diák részéről nagy kitartást igényel. A képzésen nem elégedhetünk meg az elméleti alapozással, nagy súlyt helyezünk a sikeres üzleti kommunikációhoz szükséges gyakorlati alkalmazásra is. Széles körben támogatjuk a hallgatók csereútjait, és a különböző ösztöndíjaknak és más lehetőségeknek köszönhetően szinte valamennyi hallgatónk kijuthat külföldi nyelvterületre, ha a helyszínen szeretné fejleszteni nyelvismeretét.
- A megszerzett tudás üzleti alkalmazhatósága miatt tartjuk elengedhetetlennek, hogy a képzés kiterjedjen a szaknyelvi ismeretekre. Arra pedig külön büszkék vagyunk, hogy intézményünk az egyedüli iskola Magyarországon, amely kínai nyelvből szaknyelvi vizsgáztatási joggal rendelkezik - mondja végezetül a BGF rektora.
A budapesti Selyemút Nyelviskolában huszonhárom, jobbára perifériára szorult nyelvet sajátíthatnak el a tanulók. Az iskola 2007 ősze óta működik, és kizárólag különleges nyelveket oktat 2-5 fős csoportokban - tudtuk meg Kolozsy-Kiss Eszter ügyvezető igazgatótól, aki nyelvtanárként a japán nyelvre és az évezredes keleti kultúrára oktatja a hallgatókat. A top 5 különleges nyelvek között náluk a japán mellett a portugál, a holland, a dán és a török szerepel, de egyre növekszik a kereslet az arab és perzsa oktatása iránt. Tavaly először még kazak csoportjuk is indult. A diákok általában a 20-as, 30-as éveikben járnak, rendszerint ösztöndíj vagy munkavállalás miatt fognak bele a különleges nyelvek tanulásába. Leginkább az általános szókincsre, a helyi szokásokra, kultúrára kíváncsiak, de igény esetén az egyes foglalkozásokhoz szükséges szakszókincs elsajátításában is segít az iskola. A Selyemútnál nem a diákoknak, hanem az oktatóknak kell felvételizniük. A magas szintű nyelvtudás, a nyelvtanári végzettség mellett alapkövetelmény, hogy az oktató helyben ismerkedjen meg az adott nyelvterület kultúrájával, töltsön el ott legalább egy évet. Keleti nyelvek esetén az elvárt idő két év. Aki már próbált egyedül valamilyen különleges nyelvet tanulni, biztosan tudja, a nehézségek a megfelelő nyelvkönyvek, szótárak beszerzésénél kezdődnek. Hanganyagokra, egyéb oktatási segédanyagokra pedig hosszas vadászat után is csak ritkán bukkanhatunk. - Kizárólag külföldi anyagokból oktatunk, ennek oka elsősorban a hiányzó tankönyvekben keresendő. Reményeink szerint a helyzet rövid időn belül változni fog, ugyanis tanáraink a módszertan fejlesztése mellett új, modern képzési anyagokat is készítenek - teszi hozzá a nyelviskola igazgatója. (H. E. Sz.)
