Nyitva a kapu, de nem várható tolongás
- Arról, hogy mely ágazatokban, mennyi és milyen végzettségű munkavállalóra lesz szükségük a cégeknek, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évente előrejelzést készít, mintegy nyolcezer vállalkozás válaszai alapján. A 2009-re vonatkozó kutatás eredményei a következő hetekben születnek meg - tudtuk meg Simon Gábortól, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkárától. - Az azonban kiderül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adataiból, hogy Magyarországon két éve csökken a román és bolgár munkavállalók száma: 2007 első három negyedévében még közel húszezer engedélyt adtak ki a munkaügyi központok - döntő többségét román állampolgároknak -, tavaly ugyanebben az időszakban alig több mint 12 ezret, ami negyvenszázalékos csökkenés - tette hozzá.
A románok, bolgárok zöme szakképzettséget igénylő munkakört tölt be. A Romániából érkezők mintegy hetven százaléka a közép-magyarországi, 13 százaléka pedig a dél-alföldi régióban dolgozott 2008. első három negyedévében. Egyharmaduk az építőiparban, több mint ötödük pedig a vendéglátásban vállalt munkát.
A regionális munkaügyi központok tapasztalatai szerint a külföldiek jelenléte eddig egyik szektorban, szakmacsoportban sem okozott foglalkoztatási feszültséget, és nem valószínű, hogy a nyitást követően tömegesen jelennének meg a munkapiacon.
- Szinte biztos, hogy az igény is tovább mérséklődik irántuk. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a javuló szakképzési rendszer képes növelni a hiányszakmákban végzettek számát, arányát, miközben a világgazdasági válság miatt általános munkapiaci beszűkülés is várható. A létszámleépítések eddigi tapasztalatai és a nagyvállalkozások szándékaira vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy az elbocsátandó dolgozók rangsorában első helyen a kölcsönzöttek állnak, márpedig a külföldiek jelentős részét így foglalkoztatják a határ menti régiókban. Őket tehát a hazai munkavállalóknál nagyobb mértékben érinti a leépítéshullám. Több régióban hónapok óta egyértelműen látszik: egyre kevesebben töltik ki az engedélyükben meghatározott időtartamot, és hamarabb távoznak az országból. Különösen sokan térnek vissza Romániába - állítja Simon Gábor.
Korábban azoknak a cégeknek, amelyek román, bolgár munkavállalókat szerettek volna alkalmazni, igényüket be kellett jelenteniük a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ külföldi foglalkoztatásért felelős osztályán. A munkavállalási engedély iránti kérelemhez mellékelni kellett a többi között a jelölt szakképzettségét igazoló okiratot és az egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást. Erre már nincs szükség, de a bejelentési kötelezettség statisztikai adatgyűjtés céljából fennmaradt. (Ez tavaly december 31-ig csak azokra vonatkozott, akik engedélymentesen, azaz szakképzettséghez kötött munkakörben dolgoztak, és 2007. január 1-jén vagy azt követő időponttól kezdődően megszakítás nélkül 12 hónapig jogszerűen foglalkoztatták őket Magyarországon.) A bejelentésre nincs egységes formanyomtatvány, azt bármilyen, utólag bizonyítható formában meg lehet tenni. Fontos, hogy személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében pedig a rokoni kapcsolatot. A gyakorlati teendőkről részletes információ található az ÁFSZ honlapján (www.afsz.hu), de a munkaügyi kirendeltségeken is kérhető.
A külföldieket munkavállalási szempontból is két csoportba sorolják a magyar jogszabályok. A szabad mozgás és tartózkodás joga illeti meg a belgákat, bolgárokat, briteket, ciprusiakat, cseheket, dánokat, észteket, finneket, franciákat, görögöket, hollandokat, íreket, izlandiakat, lengyeleket, letteket, liechtensteinieket, litvánokat, luxemburgiakat, máltaiakat, németeket, norvégokat, olaszokat, osztrákokat, portugálokat, románokat, spanyolokat, svájciakat, svédeket, szlovákokat, szlovéneket és - állampolgárságtól függetlenül - hozzátartozóikat. Ők az EGT-állampolgárok, és munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak hazánkban.
A harmadik országbeli állampolgárok alkalmazása - néhány kivételtől eltekintve - engedélyköteles.
Sok előnnyel járt az unióban a szabad munkavállalás
Az Európai Bizottság tavaly novemberben tette közzé azt a jelentést, amely a munkavállalók szabad mozgásának hatásait vizsgálja az EU-bővítések óta. A kutatás megállapítja, hogy a mobilitás növekedésének egyértelműen kedvező hatásai voltak. A Bulgáriából, Romániából és a 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagállamból érkezett munkavállalók segítettek kielégíteni a keresletet a fogadó országokban, így jelentősen hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. A nyitás nem vezetett - és várhatóan nem is vezet majd - munkaerő-piaci zavarokhoz. A jelek szerint a külföldiek vándorlása már tetőzött, az unión belülről érkező munkaerő-ellátás csökkenése várható. A jelentés az okok közt a pénzügyi válságot említi, valamint azt, hogy a küldő országokban gyorsan emelkednek a jövedelmi szintek, nő a munkaerőigény, és egyre kevesebb a fiatal. A Bizottság szerint a korlátozásokat fenntartó tagállamoknak érdemes felülvizsgálniuk álláspontjukat, hiszen a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás önszabályozóvá válik, és gazdasági visszaesés idején mindig csökken. Emlékeztet arra is: a csatlakozási szerződések tartalmaznak egy védzáradékot, amely lehetővé teszi a tagállamok visszatérjenek a korlátozások alkalmazásához, ha munkaerőpiacaikon zavart tapasztalnak, vagy látnak előre.
