A hök elvileg ismeri és figyelembe veszi az adott intézmény szociális támogatási rendszerére vonatkozó szabályzatát, amelyet minden egyetem vagy főiskola saját maga határoz meg az erre a célra rendelkezésre álló összeg után. Linda két követelménynek is megfelelt, hiszen félárva és egyedül neveli szülője. Mégis csak fellebbezés után kapta meg a neki jogosan járó pénzt.

Esete nem egyedi. A felsőoktatási intézményekben fukarkodnak a szociális támogatással. 2007 előtt csak be kellett nyújtani egy pályázatot a mellékelt igazolásokkal, majd a pályázatban bejelölt és igazolt tényezőkre pontokat kaptak a diákok. Összesítették a pályázók pontjait, figyelembe vették a rendelkezésre álló keret összegét és ki-ki megkapta a maga jussát.

2007 szeptemberétől azonban mindez megváltozott: fix összegű vagy pályázati rendszerben kiosztott támogatást kaphatnak a rászorulók. A fix összegű támogatás a minimum hallgatói normatíva húsz százalékánál (23 920 forint) vagy tíz százalékánál (11 960 forint) nem lehet kevesebb. Petra, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanul, azonban csak havi háromezer forint szociális támogatást kapott. Pedig ő is vidéki, édesanyja egyedül neveli, másik testvérével együtt, havi 39 ezer forint a család jövedelme. Ráadásul elsőéves hallgatóként jogosult volna iskolakezdő alaptámogatásra is, amit nem kapott. A Zeneakadémia főtitkárától, Bankó Sándortól lapunk megtudta, hogy a hallgatók szociális támogatáshoz nyilvános pályázat benyújtása után juthatnak, amelyet a Diákjóléti Bizottságnak kell elküldeniük. Ezzel az esettel kapcsolatban ugyanakkor megkerestük az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Rádli Katalint is. - A hallgatónak mindenképpen saját intézményéhez kell fordulnia jogorvoslatért, hiszen járna neki a hallgatói normatíva tíz százaléka, vagyis 11 960 forint - mondta a főosztályvezető-helyettes.

Arra a kérdésre, hogy mit próbál tenni az Oktatási Minisztérium a hallgatói szociális támogatások igazságtalan elosztása ellen, azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak beleszólni a felsőoktatási intézmények autonómiájába, hiszen minden egyetemnek és főiskolának erre vonatkozóan saját belső szabályzata van.

Az is előfordul azonban, hogy olyan hallgatók jutnak nagyobb összegű szociális támogatáshoz, akik ugyan nagycsaládosok, de a szüleik keresete alapján nem számítanak rászorulónak.

Mindenesetre a diákoknak jól tájékozottnak kell lenniük ebben a kérdésben és ha jogsértés éri őket, elsősorban intézményükhöz kell fordulniuk.