A tehetség előtt nincs akadály
Az addig csupa öröm, bicikliző, motorozó, kosárlabdázó, rejtvényt fejtő, éneklő, furulyázó, szintetizátoron játszó gyerek egy hónapig senkivel sem akart szóba állni. - Mi lesz eztán? - kérdezte ezerszer önmagától.
A fiatal szervezet - ha nem is tudta legyőzni a kórt - mégis erős, bizakodó. Nikolettának ugyanis lehetősége van arra, hogy bátran közlekedjen a világban. Ebben segített a 2006 novemberében kapott kilenchetes kutya. Nagy szeretettel nevelte fel Lilit, majd egyéves kora körül vitte vissza Csepelre, a kutyakiképző iskolába.
Az úgynevezett átadó tanfolyam a kutyaiskolában kéthetes volt, amikor együtt laktak, hogy megtanuljanak együttműködni. Járták az utcákat, a tanpályán engedelmességhez szokott a labrador retriver. Az ilyen kutya ugyanis teljességgel megtanítható arra, hogy segítse a nem látó emberek közlekedését. Nikoletta szerint Lili úgy érti a vezényszavakat, mintha a pajtása lenne. Mint mondja, kizárólag olyan akadály előtt áll meg, amelynek "megtekintése" fehér bottal járónak lényeges.
Azóta iskolába is együtt járnak. Az érettségi után ugyanis Nikoletta beiratkozott a békéscsabai City College Üzleti Szakközépiskola szombathelyi kihelyezett újságíróképző tanfolyamára, melynek elvégzése után OKJ-s szakvizsgát tesz.
A kérdésre, miért szeretne éppen újságíró lenni, miként tudja majd ellátni a rendkívül sok mozgással járó feladatokat, azt feleli, nem akadályozhatja meg senki és semmi gyermekkori álma beteljesedésében. Az öntudatos, határozott fiatal hölgy verset, cikket ír, s már a harmadik félévet végzi kiemelkedő eredménynyel a zsurnalisztaképzőben.
Kiderül, jól tud gépelni, olvasóprogramú laptopja van, amelyet képernyőolvasó szoftver tesz beszélővé. Az "Informatika a látássérültekért" fővárosi alapítvány segítségével jutott hozzá. Most éppen a Harry Potter a kedvence. Mint mondja, főként publicisztikát szeretne írni, de addig is egy internetes rádió, a Club 7 műsorának dolgozik több társával, tervezett műsoridőben műsorvezető-szerkesztőként. Aktuális közéleti témákról mondja el véleményét, és a sport sem idegen tőle.
Persze édesanyjának is szeretne segíteni, aki férje halála óta egyedül neveli őt. Talán a távmunka adhat reményt fix fizetéssel járó munka végzésére, gondolták, de eddig nem jártak sikerrel. Most először bizonytalanodik el, hiszen pontosan tudja, hogy a gazdasági válság különösen rontja a hozzá hasonlóan súlyos helyzetben lévők esélyeit. Mégsem adja fel. - Ha egy fillért sem keresek, akkor is megmutatom, hogy segíthetek magamnak. És segíthetek másoknak is. Akkor is a szakmámban, vagyis az újságírásban fogok dolgozni - mondja Nikoletta. A nehéz sorsú lány dacol a világgal, mert bízik benne: van olyan területe az újságírásnak, amelyet ugyanúgy művelhet, mint bárki más, akinek van hozzá tehetsége.
Sokan úgy vélik: saját élettapasztalataiból is bőven meríthet. Ha valaki, ő tudja, miként lehet a bajokat enyhíteni és feldolgozni. Így is, úgy is tükröt tart a látóknak.
