Láthatatlanná váló íróasztalok
A távmunkában foglalkoztatottak száma Magyarországon 2002 óta megnégyszereződött, összesen mintegy 160 ezren dolgoznak így. Minden tizedik nagyvállalatnál van rá lehetőség. Ahhoz azonban, hogy megközelítsük az uniós átlagot, legalább még egyszer enynyi távmunkaalkalomra van szükség.
A távmunka terjedése világjelenség: évente 20-30 százalékkal nő azoknak a száma, akiket ilyen módon foglalkoztatnak - jelezte a nemzetközi tendenciákat Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, a VII. Országos Távmunka Konferencián, ahol az új programokat is bejelentették.
- A távmunka nem kiszorítja az élőmunkát, hanem erősíti. A recesszió alkalmat adhat arra, hogy az ország felkészüljön az emberek képzése révén a válság utáni időszakra, amikor újra növekedni fog az igény a felkészült szakemberek iránt - tette hozzá.
A feladat nem egyszerű, mert át kell törni régi társadalmi beidegződéseket: azt a felfogást, amely a munkahelyet a hagyományos ipari vagy hivatali környezetben tudja csak elképzelni. Arra is szükség van, hogy megfelelő a jövedelmi rendszer és jogi védelem kapcsolódjon a távmunkához. Tudatosítani kell, hogy a távmunka nem kényszerpálya, hanem az egyéni karrier és a munkaerőpiac természetes része.
Egyre gyakrabban alkalmazott módszer például az egészségügyi szolgáltatások terén, hogy a drága műszerekkel végzett orvosi vizsgálatok leleteit egy hazai vagy nemzetközi központban elemzik a specialisták. Az elektronikus közszolgáltatásban is nagy lehetőségek rejlenek.
A recesszió jó alkalmat adhat arra, hogy fel lehessen készíteni az embereket egy későbbi időszakra, amikor szükség lesz a tudásukra. Ezért azoknál a cégeknél, ahol például csökkentett munkaidőben foglalkoztatják a dolgozókat, a kieső időt a képzésre lehetne fordítani.
A gazdasági visszaesés idején, amikor az élő munka költségeinek csökkentése a cégek érdeke, sok vállalkozásnak érdemes bevezetnie távmunkát - véli Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke, a szociális tárca államtitkára.
Az Európai Unióban minden második távmunkát végző ember vezető, vagy magasan kvalifikált szakember. Minden harmadik műszaki, értékesítő vagy adminisztratív munkával foglalkozik, 6,8 százalék szolgáltatást nyújt és 4,8 százalék működik valamilyen ipari vagy javító szakmában.
Magyarországon a távmunkát végzők közül minden negyedik hátrányos helyzetű munkaerő-piaci térségben dolgozik, minden ötödik elmúlt 45 éves, hét százalékuk pályakezdő, négy százalék pedig gyermekét egyedül nevelő szülő.
A szociális tárca 2003. óta rendszeresen ír ki a távmunkát segítő pályázatokat. Az idén 118 sikeres pályázat 600 új munkahelyet hozott létre. A lehetőségek további bővítése érdekében új programokat indítanak. Ezek egyike a TudásCentrum létrehozása. Ez olyan információs központ lesz - előreláthatólag 2010 első fél évétől -, amely igazodási pontot jelenthet majd a világhálón, mert minden fontos információ elérhető lesz a képzésekről, pályázatokról és munkalehetőségekről.
Nyolcezer ember munkába állításának lehetőségét várják a Távmunka Programiroda létrehozásától. Ennél azonban jóval nagyobb, mintegy 40 ezres foglalkoztatásbővüléshez járulhatnak majd hozzá az új programok. Az iroda létrejötte szerződéskötés előtti szakaszban van.
További több ezer munkahely megszületéséhez járulhat hozzá a szolgáltató központok bővülése. Az utóbbi időben sok nemzetközi cég Magyarországra telepítette, és várhatóan a jövőben is, idehozza szolgáltató központját. Ezeken a helyeken speciális ismeretekre van szükség, és a tevékenységek szorosan kötődnek a távmunka módszereihez. A nemzetközi ismeretanyagot honosítani fogják, hogy igazodjanak a hazai viszonyokhoz.
A jövőben nagyobb teret kap az e-learning és a távmunka összekapcsolása. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szakmák több mint tíz százalékát teljes mértékben lehet e-learning útján oktatni. Erre alkalmas az irodai és ügyviteli foglalkozások nagy része, a térinformatika, a térképészet és a logisztikai ügyintéző munkája is.
Az OKJ-s szakképesítések közül 158-féle munkakört lehet betölteni távmunkával. A programokra a különböző forrásokból összesen mintegy
14-15 milliárd forint áll rendelkezésre, de ez az összeg akár 30 milliárdra is növekedhet idővel.
A szaktárcánál úgy számolnak, hogy a hazai távmunkában való foglalkoztatottak ötszázalékos aránya néhány év alatt elérheti a 8-10 százalékot is az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva. Ez még így is alatta marad az uniós 13-14 százalékos aránynak.
Pluszkockázatot jelent a váltott műszak
Az éjszakai műszakban végzett munka, valamint a repülőgépeken teljesített rendszeres szolgálat jelentősen emeli daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát - derül ki harminc, különféle nemzetközi felmérésből, amelyek eredményeit a kölni egyetem munkaegészségügyi intézete összegezte.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több tanulmány adatainak összevetése alapján már 2007 végén a lehetséges rákkeltő tényezők közé sorolta az éjjeli beosztással járó több műszakos munkát - emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Márpedig a nyugati országokban foglalkoztatott emberek 15-20 százaléka ilyen időbeosztásban dolgozik.
A kölni intézet által egybevetett adathalmazból a német kutatók megdöbbentő következtetésre jutottak. E szerint a légiutas-kísérők körében hetven százalékkal magasabb a mellrák előfordulásának gyakorisága, mint a más szakmákban dolgozó nők esetében. A pilóták és a férfi utaskísérők pedig negyven százalékkal gyakrabban betegednek meg prosztatarákban, mint más foglalkozást űző társaik.
A váltott műszakban dolgozók gyakoribb daganatos betegségeinek egyik lehetséges oka a kutatók szerint a nappal-éjjel ritmus felborulása. Éjszaka a fény akadályozza a melatonin képződését; ez a hormon "állítja be" a test sejtjeit a sötétségre, s ily módon felelős az összetett regenerációs folyamatok elindításáért. Emellett a melatonin védi a sejteket azoktól a károsodásoktól, amelyeket szabad oxigéngyökök okozhatnak - jóval hatékonyabban, mint az ismert antioxidánsok, a C- és az E-vitamin.
Testünk belső felépítése több ezer éve alakult ki, amikor még nem létezett mesterséges fény, több műszakos munka meg különösen nem. Az anyagcsere bizonyos folyamatai, valamint a hormonális szabályozások a szervezet belső óráját követik. Ez pedig a világosságnak és a sötétségnek a Föld forgásához kapcsolódó váltakozásához, tehát részben a rendszeres, egészséges éjjeli alváshoz kötődik.
Így például az agyalapi mirigy szinte kizárólag az éjszaka első felében kialakuló mélyalvás szakaszában termel növekedési hormont. A tesztoszteron, a pajzsmirigyet vezérlő hormon és a melatonin szintén csak az éjszaka középső szakaszában képződik a szükséges mennyiségben. A leptin nevű hormon normális alvás közben elnyomja az éhségérzetet. Ha viszont éjszaka nem alszunk, alig termelődik, ezért fokozódik az étvágy, így többet eszünk és meghízunk. A túlsúly pedig önmagában is növeli a magas vérnyomás, a diabétesz és más betegségek kockázatát.
Ha egy ébren töltött éjszaka után cukortartalmú ételt fogyasztunk, a szervezetnek jóval több inzulinra van szüksége a vércukorszint normalizálásához mint egy alvás utáni reggelen. Jens Brüning kölni genetikus rájött, hogy a magasabb inzulinszint fokozza a sejtek öregedését és számos kór, köztük a rák kialakulásának valószínűségét. (MTI)
