Visszatérjen-e az EU a száz évvel ezelőtti normákhoz, azaz belemenjen-e abba, hogy a munkaadók betegre dolgoztassák a dolgozókat, vagy ragaszkodjon a szép szociális alapelvekhez - a gazdasági válság és a versenyképességi aggodalmak közepette? Ez a kérdés járt tegnap a képviselők fejében, amikor újra szavaztak a munkaidőt egészségügyi és biztonsági szempontból szabályozó irányelvről, amelyről három éve folyik vita. A strasbourgi parlament előtt közben ezrek tüntettek, s biztatták a törvényhozókat kitartásra a túlmunkát engedélyezni kívánó tagországok ellenében.

Az EU még 1993-ban a túlórákkal együtt 48 órában állapította meg a heti maximális munkaidőt, de Nagy-Britannia elérte, hogy ne alkalmazza ezt az előírást, más országok meg egy-egy szektorra kaptak mentességet. Az irányelvet tíz év után felül kellett vizsgálni, közben a luxemburgi bíróság egy spanyol és egy német ügyben olyan véleményt hirdetett ki, hogy a munkahelyen töltött ügyeleti idő teljes egészében a heti munkaidő része.

A bizottság 2004-ben új javaslattal állt elő. A parlament 2005-ben szavazott első olvasatban az indítványról, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy a heti munkaidőt 48 órában kellene korlátozni éves átlagban, ez kellő rugalmasságot kínál a munkaadónak. A törvényhozás - s ez a vita igazi lényege - nem adna mentességi lehetőségeket a tagállamoknak. Továbbá maga is leszögezi: az ügyeleti idő teljes egészében a munkaidő része.

A képviselők tegnap második olvasatban nagy többséggel voksoltak a tanácsi döntés ellen, így most további egyeztetések kezdődnek.

A tűzoltók készenléte is a heti munkaidő része