Stefan Brijs: Angyalgyár

A klónozás erkölcsi kérdéseket is támasztó eredményeiről van szó. A tökéletes ember megteremtésének vágyáról, amely - Istennel versengve - a homunculus és az Übermensch baljós toposzát egyesítené.

Mesei retorika alapoz meg drámai nyitányt az első mondatban, kijelölve a helyszínt és a cselekmény magvát: "Wolfheimben néhányan még ma is úgy mesélik, hogy először a faluba kanyarodó taxi hátsó üléséről jövő, háromszólamú gyereksírást hallották meg, csak aztán a motorzúgást." Brijs jó érzékkel adagolja a feszültséget; nem siet, de nem is enged üresjáratot az elbeszélésben. A belga falucskába hármas ikreivel hazatérő embriológus (a nyolcvanas évek közepén) sötét titkokat hoz magával. Lassan, fokról fokra derül fény arra, amit tenni készül - s mindarra, amit a múltban tett. A regény középső harmadától idősíkváltások teszik feszesebbé a ritmust, s bonyolultabbá a meseszövést. Egy-egy mellékszereplőt itt alkalmi főhőssé emel a dramaturgia, de az epizodistáknak is szerepük van: a falusi miliőről hihető, hiteles képet kapunk. Hogy Wolfheim a Hármashatárpont közelében, a belga-holland-német határnál fekszik: jelképes tényező. Hiszen határon jár Victor Hoppe is: az orvostudomány korlátait feszegetve emberi normákat, etikai alapelveket vesz semmibe. Nevelődésének defektusai miatt a Jó és a Gonosz princípiumában Jézus és Isten szembenállását látja; torz teológiai nézetei pedig groteszk kegyetlenségre ragadtatják. A krisztusi áldozatra készülő zseniális elmét tudós szenvedély hajtja. De mert a szeretetlenség, a léleknélküliség (az embertelenség) nem teremthet és nem tarthat meg egyetlen embert sem, Hoppe s a vele kapcsolatba kerülők tragédiája szükségszerű: kit a bűne, kit az ártatlansága veszejt el.

A borító lehetne szebb; emellett csak a bárgyún nagyzoló magyar címet sajnáljuk. (Szita Szilvia fordítása amúgy minden dicséretet megérdemel!) Hiszen nem holmi "gyár", hanem egyetlen ember magánlaboratóriuma a színhely; egyetlen ember sorstragédiája vezet minden további szörnyűséghez. Nem nagyüzemi módszertan próbál "angyalokat" előállítani; igaz, Az angyalcsináló (ez a tükörfordítás volt a regény címe még előkészületben) félrevezető lett volna.

Emberkísérlet, gyilkosság, erőszakos abortusz, lelki terror és halottgyalázás: az elbeszélt borzalmak hatását az elbeszélés módja, a precízen fogalmazott, sallangtalanul pontos mondatok fokozzák. Ha ezt a filozofikus thrillerbe hajló krimit Robin Cook vagy Stephen King jegyezné, csakhamar bestseller válhatnék belőle nálunk is. Brijs neve szélesebb körben aligha cseng ismerősen. De ne bánjuk, hogy ő a szerző. Jól járunk vele.

Európa, 435 oldal, 2900 forint