2004-06 között határozta meg az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) azt a 35 tudományos nagyberendezést, amelyek megépítésével újra versenyképes lehet a vén kontinens tudománya. Ezen a listán szerepel az európai neutronkutató forrás (ESS), amelynek megépítését a magyar kormányzat is támogatja. Az azonban nem kapott akkora nyilvánosságot, hogy az ELI (Extreme Light Infrastructure) néven futó szuperlézer megépítésére is bejelentkeztünk. Molnár Károly tárca nélküli miniszter egy tegnapi háttérbeszélgetésen azt mondta, továbbra is az ESS megépítésére koncentrálunk, de a lézerkutató laboratóriumra is figyelünk. Reméli, hogy valamelyiket megszerezzük.

Köztudott, hogy a neutronkutató helyszíne Debrecen lenne, a szuperlézer viszont Szegeden, esetleg Pécsett épülhetne meg. Molnár Károly lapunknak azt mondta: a szuperlézer esetében Csehország a legnagyobb vetélytársunk. A szuperlézer egy sportcsarnok méretű épületben férne el. A lézerrendszert a magfizikától az asztrofizikán át a kozmológiáig sok mindenre lehetne alkalmazni. A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amelyben magyar tudósok is osztozhatnak. Kiemelt felhasználási terület lehet az elhasznált nukleáris fűtőelemek feldolgozása. A programot francia lézerfizikusok kezdeményezték a magyar lézeres kutatói közösség részvételével. Ezen a téren jelentős tudományos eredményeket mutathat fel a KFKI és a Szegedi Tudományegyetem fizikuscsoportja, de a pécsiek is nemzetközi színvonalon dolgoznak.

A szuperlézer megépítésének, húszéves működtetésének, majd szétszerelésének költsége 450 millió euró - ebből a 2011-14-re tervezett építés 350 millió eurót visz el. A programot hazánk mellett a franciák, a csehek és a románok is meg akarták szerezni. A franciák azonban nem nyerték el erre kormányuk támogatását.

Egy idén tavasszal készült szakmai anyag szerint a pályázóktól a költségek harmadának vállalását várják, ami a mi esetünkben 2011-14 között évente 8-9 milliárd forintnyi közvetlen költséggel járna, ugyanakkor évi 18-20 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatás elköltésének adóbevétele itt marad. További előny, hogy a berendezés köré egy olyan tudásközpont épülne fel, amely vonzza az élvonalbeli kutatókat, nagyságrenddel növeli a magyar kutatók teljesítményét.

Szabó Gábor lézerfizikus, szegedi akadémikus szerint a szuperlézer 150 kutatónak adna folyamatosan munkát, illetve további másfél száz ember működtetné a berendezést. A szegedi professzor a lehetséges használati területek között említette az onkológiát. A hagyományos sugárterápiák egyik fontos problémája, hogy a sugarak folyamatosan gyengülve nyelődnek el, így a legnagyobb dózist a bőrfelszín kapja, a mélyebben fekvő szövetekbe viszont egyre kevesebb sugárzás jut. A mélyebben fekvő tumorok kezelése során a környező egészséges szövetetek sugárterhelésének a minimalizálása az egyik fő probléma. A hadronterápia (protonból, ionokból álló nyalábokról van ez esetben szó) ezzel szemben azt a roppant fontos előnyt kínálja, hogy az ionok éppen egy bizonyos mélységben nyelődnek el, azaz a környező szövetek terhelése jelentősen lecsökken. Ezt a terápiát azonban a világon csak néhány helyen végzik, mert az ionnyalábok előállításához költséges és bonyolult gyorsítók kellenek. A szuperlézerrel kifejlesztett lézeres gyorsítók új helyzetet teremthetnének.