A megélhetés kétszázmillió embert külföldre kényszerít
Az országok túlnyomó része kibocsátóként, tranzit- és migránsokat befogadó országként is szerepet játszik a vándorlásban.
Miközben a fejlett gazdaságok versenyeznek a magasan képzett szakemberekért, hiányt szenvednek az alacsonyan vagy közepesen képzett munkaerőben, amelynek befogadását azonban gyakran mégsem támogatják. Ezekben az országokban a munkaerőhiány a következő ötven évben tovább fog növekedni, párhuzamosan az alacsony születésszámmal és a munkaképes lakosság elöregedésével, amelynek következtében a hatvan év felettiek kétszer annyian lesznek, mint a gyerekek. A munkaerő rendelkezésre állásában jelenleg tapasztalható egyenlőtlenségek várhatóan tovább nőnek.
A demográfiai folyamatokból látható, hogy 2030-ra Kína és India adja majd a világ munkaerejének 40 százalékát, míg Afrikában a munkaképes korúak száma a 2005-ös 408 millióról 2050-re 1,12 milliárdra emelkedik. Mindezekkel szemben a munkaképes korú lakosság aránya a fejlett országokban 2050-re várhatóan 23 százalékkal csökken - nem számolva a bevándorlókkal.
A migrációs folyamatokat elemző tanulmány szerint bármely ország, illetve a világgazdaság egésze számára rendkívül fontos, hogy megfelelő tervezés mellett, pontos becslések alapján, valamint biztonságos, törvényes és emberséges módon történjen a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása. A fejlett országok számára a legfőbb kihívást az jelenti majd, hogy olyan rugalmas és átlátható migrációs politikát folytassanak, amely lehetővé teszi sajátos munkaerő- és képességigényeik kielégítését. (MTI)
Nem maradnak a román és bolgár vendégmunkások
A korábbinál nagyobb mértékben esett vissza a Magyarországon dolgozó románok és bolgárok száma 2008 első kilenc hónapjában a külföldi munkavállalók összességében is csökkenő arányán belül - áll a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójában. A külföldiek foglalkoztatása második éve csökken Magyarországon. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai alapján a külföldieknek kiadott új engedélyek és munkaviszony-létesítések száma negyedével, az országban dolgozó külföldiek száma harminc százalékkal esett vissza.
A szaktárca beszámolója szerint míg 2007 őszén csaknem harmincezer román és bolgár munkavállaló dolgozott Magyarországon, az idei hasonló időszakban csupán alig több mint tízezer. A jelentés szerint amióta Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, a regionális munkaügyi központok egyetlen alkalommal sem számoltak be olyan foglalkoztatottsági feszültségről, amelyet a külföldiek jelenléte okozott volna.
Az Európai Unió tagállamaiba érkező román és bolgár munkavállalók száma 2007 harmadik negyedévében tetőzött, a pénzügyi és gazdasági válság hatásai miatt azonban az Európai Bizottság azt jósolja, hogy a külföldiek jelentős része visszatér hazájába. (MTI)