Megbüntetik magukat az amerikai bankvezérek
Azóta nagyot fordult a világ, a hitelválság következtében a GS árfolyama az idén 69 százalékot esett a harmadával csökkenő bevétel és a 47 százalékkal visszaeső nyereség következtében. Az előrejelzések szerint a szeptemberben befektetési bankból kereskedelmi bankkonszernné átalakult GS idei utolsó negyedévéről már veszteséget fog jelenteni.
A közhangulat afelé hajlik, hogy az adófizetők pénzéből ne fizessenek milliós bónuszokat éppen azoknak a bankároknak, akiket súlyos szakmai felelősség terhel a válság kialakulásáért. Ezt meglovagolva New York állam igazságügyi minisztere, Andrew Cuomo felkérte az állami támogatásban részesülő bankokat, nyilatkozzanak a vezetői juttatásokról, s arról, hogy a kialakult helyzetre tekintettel milyen változtatásokat eszközölnek a premizálási rendszerben. Cuomo most elégedetten nyugtázta az önkéntes prémiummegvonás hírét, reményét kifejezve egyúttal, hogy a GS vezetőinek példáját hamarosan mások is követik
"Helyesen cselekedtek" - dicsérte főnökeit Lucas van Praag, a GS szóvivője, hozzátéve: az amerikai bankrendszer részeként a Goldman sem vonhatja ki magát a szektort érintő megszorítások alól.
"Ezek a csúcsbankárok évek hosszú során át gyártották a pénzt a részvényeseknek, és persze maguknak. Nem vágja őket földhöz, ha most az egyszer nem járulnak a kasszához - mondta a Bloomberg kérdésére a Boyden Global nevű New York-i munkaközvetítő cég ügyvezetője. Jeanne Branthover szerint az alacsonyabb beosztású banktisztviselőknek azonban okozhat anyagi nehézséget a prémium és más juttatások megvonása."
Eddig alig néhány bankár látta úgy, hogy a válságban önmegtartóztatással kell élnie. John Mack, az értékéből az idén már 77 százalékot veszítő Morgan Stanley vezérigazgatója volt az első fecske a Wall Streeten: ő tavaly mondott le jutalmáról, miután kiderült, hogy a cége - fennállása óta először - veszteséges negyedévet zárt. Igaz, Mack a megelőző évben 40 millió dollár jutalomban részesült. Az idei bónuszok sorsáról két hét múlva döntenek a Morgan Stanleynél.
Európában Josef Ackerman, a Deutsche Bank vezérigazgatója, valamint két beosztottja, Anshu Jain és Michael Cohrs mondott le elsőként idei prémiumáról.
Nem az önkéntesség dominált a svájci UBS-nél, amely a napokban döntött arról, hogy nem fizeti ki Peter Kurer elnök és Marcel Rohner vezérigazgató papír szerint járó prémiumát, s jövő évtől új, átlátható premizálási rendszert léptet életbe. A hitelválság egyik legnagyobb vesztesét a múlt hónapban 60 milliárd dollár értékű támogatásban részesítette a svájci kormány, nem minden feltétel nélkül. Ezek közé tartozott a prémiumrendszer átszabása is. Azt kérték, hogy csak annyi pluszpénzt osszanak szét, ami "feltétlenül szükséges". Ezt akceptálták az UBS-nél. Az új ösztönzőrendszer a hosszú távú értékteremtést helyezi fókuszba, így a vezetők a jövőben fix fizetést kapnak, s ehhez járul a hároméves árfolyam-emelkedéstől függő prémium. Azaz a vezetők éves prémiumát kiszámolják ugyan, de csak három év múlva kaphatják azt kézhez - írja a Reuters.
Nagy-Britanniában az állami milliárdokkal kisegített Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és a HBOS vezetői körében marad el az idén a prémiumosztás - szintén kormányzati nyomásra.
