Nem eretnekség
- A komplementer medicina a jövő őszi szemesztertől ékelődik be az alapképzésbe - mondja Huszár András, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője. - A tervek szerint a negyedéves hallgatók tantervében kötelezően választható lesz a manuális medicina, a kínai orvoslás és neurálterápia, s a tantervben helyet kapnak majd a homeopátia, az Ájurvéda, a tibeti orvoslás, a biofizikai orvoslás és böjtkúra alapjait bemutató foglalkozások is. Az idén még csak egy tizennégy foglalkozásból álló, nem kötelező, de creditpontokat érő képzést indítottunk, de az orvosok és medikusok körében már ez is nagy népszerűségnek örvend. A külföldi hallgatóknak februárban angol nyelvű csoport is indul - tette hozzá.
Régi vágyuk volt, hogy a kínai orvoslás - több európai ország után - végre hazánkban is bekerülhessen az egyetemi oktatásba, de a bevezetésére tett kísérleteik 2002 óta sorra elbuktak. Végül az vezetett eredményre, hogy a hallgatók egyre határozottabban érdeklődnek a keleti tudás iránt.
- Mivel a betegek bíznak a természetgyógyászatban, és társadalmi elfogadottsága is egyértelmű, azt gondolom, ma már egy európai orvostól is elvárható, hogy tisztában legyen az alternatív gyógymódokkal - kommentálja a lehetőséget Németh Lívia harmadéves medikus. - Engem elsősorban az akupunktúra érdekel. Ebben a témában már eddig is sok információt összegyűjtöttem, és gondolkozom azon, hogy felveszem a szakvizsgatárgyaim közé. A kínaiak holisztikus szemlélete nekem nagyon szimpatikus, mert az embert teljes valójában tekinti, elválaszthatatlannak tartja a testi-lelki folyamatokat. A beteget, és nem a betegséget kezeli.
A tanszék egyelőre az Igazságügyi Orvostani Intézet berkein belül kapott helyet, de a tervek szerint később önálló intézetben lelne végleges otthonra. Még az oktatói gárda is formálódik, s csak szeptemberre bővül héttagúra. Az első kínai vendégelőadókat februárra várják.
- A különféle panaszokkal küszködő magyarok majdnem fele természetgyógyászt is felkeres, ezért is fontos kiszorítani a piacról a kuruzslókat. Az egyetemi alapképzésben az elmélet oktatásával egyelőre csak a nyitottabb szemléletre nevelés valósítható meg, de a cél az, hogy később a kínai orvoslás gyakorlati részét is minél többen elsajátítsák és alkalmazzák - magyarázza Huszár András.
- Ahhoz, hogy a komplementer medicina a napi gyógyítási gyakorlatban is megfelelő helyet kapjon, erőteljes tudatformálásra van szükség. Ez nyilván nem zajlik le egyik napról a másikra. Az elfogadott kórházi rutinban és az idősebb orvosgeneráció hozzáállásában még alig találni nyomát az alternatív módszerek iránti nyitottságnak. Éppen ez teszi különösen fontossá az egyetemi elméleti alapozást - tette hozzá az intézetigazgató.