Ha mehetnéked van, indulni kell
Az állandóan elvágyódó, a repülést életelemének tartó lányra jól illik magyarul madarat jelentő vezetékneve. Vogel Rita ma sem tudja igazán, miért éppen Portugáliában kötött ki, amikor azt érezte, mennie kell - lehetőleg messzire.
Valamelyik skandináv ország vagy Dél-Európa, ennyi választási lehetőséget adott magának. Az angol és kulturális antropológia szakot végzett lány három évig a budapesti Eötvös gimnáziumban nyelvtanárként dolgozott. Olyan országba vágyott, ahol nem az angolt beszélik, hogy így is kötelezze magát egy újabb nyelv elsajátítására. Norvégiában lett volna lehetőség egy hegyi mentős tanfolyamon részt venni, de portugálul tanuló barátai miatt mégis Portugália keltette fel érdeklődését.
- A megérzéseim határozzák meg az életemet, ha jeleznek valamit, abba az irányba megyek - magyarázza választását. Nem először vágott neki az ismeretlennek. Két évet töltött Nagy-Britanniában, és többször járt Erdélyben, ahol, mint roma témára szakosodott egyetemista, együtt élt cigány közösségekkel. - Zavartak a róluk kialakult sztereotípiák, érdekelt, milyen emberek valójában, ám igazán megismerni őket csak velük együtt élve lehet - vallja.
Rita nem riad vissza a kalandoktól, de amikor - csupán egy kiadó szoba címével a zsebében - megérkezett Lisszabonba, mégis megijedt kissé. Normális vagyok én? - kérdezte saját magától. Miért nem tudok nyugton maradni?
A fotózás, amit a fényképész papa mellett kezdett el tanulni, az idegen országban való megélhetéshez is hozzásegítette. Azzal kezdte, hogy felkeresett stúdiókat, fotólaborokat, ügynökségeket. Egy laborba fel is vették volna, de az otthon megszerzett csekélyke portugál nyelvtudása nem volt elegendő. Végül egy fotóstúdióban szerzett munkát. Ennek azért is örült, mert ebben a - többek között Cristiano Ronaldo reklámfotóit készítő - műhelyben alkalma adódott szakmai tudását is továbbfejleszteni, nagyobb gyakorlatot szerezni a stúdiófotózásban. A megélhetéshez persze mindez nem elég, így másfajta megbízásokat, például esküvői fotózást is vállalt.
A mindig nyugtalan, még önmagát kereső Rita számára a fotózás nem csak kenyérkereső foglalkozás. - A legjobb barátom a fényképezőgép - mondja -, fotózás közben nem érzem magam magányosnak.
Két szenvedélyét, a fényképezést és a szabadban élést összekapcsolva, szeret egyedül bolyongani a hegyekben, főleg ősszel, a rozsdaszínű faleveleket, a ködbe burkolt tájat fényképezve. - Szeretem jól körüljárni, aprólékosan megfigyelni, amit fényképezek, letérdelni egy falevélhez, magyarázza, és ezt csak egyedül lehet csinálni. Attól sem riad vissza, hogy a szabad ég alatt egyedül, kutyájával töltse az éjszakát.
Több magyarországi kiállítás után Portugáliában is volt már alkalma képeit bemutatni. Eleinte ő kezdeményezett, önkormányzatoknál jelentkezett kiállítási anyagokat ajánlva. Több helyen szívesen fogadták Portugália egy magyar fotográfus szemével című anyagát. Legutóbb már ő kapott felkérést: az Estremoz város önkormányzata rendezte kiállításon több európai uniós ország fotósa mutatta be hazájáról készült munkáit. Vogel Rita képei lesznek a Portugália déli régiójában megnyíló magyar konzulátus falán is.
Szabadság utáni vágyát a siklóernyő-repüléssel elégíti ki, aminek már egyetemista kora óta szerelmese. A sportágnak Portugáliában még nincs nagy kultúrája, ennek tudja be, hogy országosan a nők között a második helyen áll. Az egyik oktató, miután megfigyelte, hogyan segít másoknak, megkérte, legyen mellette segédoktató. Ez a másodállás azért is jött jól, mert így kénytelen a portugál nyelvet gyakorolni. Mert a nyelvtanulásban még nem haladt annyit, mint szeretett volna. - Sokan beszélnek itt angolul, meséli, és ahogy észreveszik, hogy külföldi vagyok, angolra váltanak. Mindenesetre szorgalmasan tanul, naponta ad fel magának újabb nyelvleckéket.
Még nem tudja, mit hoz a jövő. Egyelőre nem döntötte el, hogy véglegesen külföldön akar-e élni, és azt sem tudja, mikor érzi majd úgy, hogy innen is tovább kell mennie. - Ha pénzem van, nem gyűjtöm, hanem utazásra költöm - magyarázza. Az anyagiak azért sem korlátozzák, mert mindig fennáll számára a nyelvoktatás lehetősége.
- Ha nem akad más megélhetési forrás, legfeljebb majd angolt tanítok - jegyzi meg, miért is nem kell tartania a jövőtől.
