A kékkártyát ennek ellenére 2011 előtt - amíg a kelet-európai munkaerő szabad vándorlását korlátozások sújthatják az EU-tagállamokban - nem lehet bevezetni.

Utóbbira hivatkozva tartotta fel eddig néhány új tagállam, köztük Csehország és Bulgária, a programot. Korábban Németország, Ausztria és Hollandia ódzkodott a kékkártyától, mert úgy ítélték meg, hogy elsősorban nemzeti illetékességbe tartozó témáról van szó, nem pedig közösségiről.

Az ötletgazda az Európai Bizottság volt, amely szerint több tízezer törvényes munkakereső helyzete válhatna könnyebbé az új rendszer révén. Jelenleg sok magasan szakképzett külföldi azért választja az Egyesült Államokat, és nem az EU-t, mert a tengerentúlon kevesebb az adminisztratív akadály. A kártya - egyedüli engedélyként - az unióban tartózkodásra és munkavállalásra jogosítaná fel az érdeklődőket.

A Európai Bizottság egy olyan tervezetet is előkészített, amely összefoglalná az EU-tagországokban legálisan tartózkodó unión kívülieket megillető jogokat. A cél az, hogy védelmet biztosítsanak az uniós lakosságnak az esetleges tisztességtelen versennyel szemben, illetve tovább fékezzék az illegális bevándorlást. (MTI)