Vagy bevezetni a kasztrendszert...
Rendőrségi szakértők legfeljebb kétezer személyt említenek, az Emberek a rasszizmus ellen (Ludia proti rasizmu) civil szerveződés vezetői azonban ennek legalább a háromszorosára becsülik a jelenlegi létszámukat. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter néhány héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy eredményesen munkálkodik az a különleges rendőrségi alakulat és nyomozócsoport, amelyet tavaly a raszszista megnyilvánulások és bűncselekmények visszaszorítására hoztak létre. - Határozott fellépésüknek köszönhetően Szlovákiában fokozatosan csökken a szélsőséges csoportok aktivitása - vélekedett a tárcavezető. Független szakemberek elismerik ugyan, hogy Kassán és más szlovákiai nagyvárosban olykor valóban gyorsan és szakszerűen intézkedtek a rendőrök főleg a romákat és a négereket bántalmazó bőrfejűekkel szemben, ám országos viszonylatban továbbra is az a helyzet, hogy a nyomozók igyekeznek eltussolni a bűncselekmények fajgyűlölő vagy más szélsőséges motívumait. Friss példát is említenek. Idén már kétszer betörtek abba a pozsonyi vendéglőbe, amelynek tulajdonosa többkultúrájú - többek között magyar és cseh - rendezvényeket szervez. Nemrég a második erőszakos behatolás során a tulajdonos a késekkel és baseballütőkkel a vendéglőbe betört bőrfejűek között felismerte Rastislav R.-t, a Juden Mord neonáci együttes tagját, aki társaival együtt bántalmazta a vendégeket, és azt üvöltözték, hogy "megdöglötök, zsidók!". A rendőrség máig két rivális zenekar tagjainak viszályaként kezeli az incidenst. Hasonló eset történt a közép-szlovákiai Gyetván, ahol a kávéházból a szállodába tartó, sötét bőrű kubai házaspárra bőrfejűek rontottak rá, majd elfutottak. A helyszínre érkező ügyeletes rendőrök azt közölték a megriadt külföldiekkel, hogy csak akkor vesznek fel jegyzőkönyvet, s akkor vizsgálják ki a történteket, ha megnevezik a tettest. S beszédes tény az is, hogy a nyitrai Robert B. - akit a két és fél éve ugyanebben a dél-szlovákiai városban bántalmazott Malina Hedvig egyik lehetséges támadójaként nevezett meg - több helyi újnáci megmozdulásban vett részt, ennek ellenére a haja szála sem görbült.
Martin Korch, a szlovák országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni ezeket az eseteket. Ő viszont olyan példákat sorol, amikor előállították a randalírozókat. Többek között a huszonöt éves, kassai Igor M., a Blood and Honour (Vér és becsület) Cassovia szélsőséges csoport vezetőjét említi, aki már börtönben ül, s azóta társairól sem hallani. Azt viszont elismeri, hogy több újnáci és félfasiszta szervezet tevékenykedik az országban. - Látószögünkben főleg a Slovakia Hammer Skins, a Blood and Honour Slovakia és a Slovakia - Rebel klan Engerau vezetői és tagjai kerültek - közölte. Rámutatott arra is, hogy főleg a világháló elterjedése lényegesen megkönnyítette ezeknek a szélsőségeseknek a kapcsolatait a hasonszőrű külföldi, elsősorban cseh és lengyel alakokkal és szerveződésekkel, miként a tiltott irodalom, jelképek beszerzését és cseréjét is.
Külön fejezetet érdemel a Slovenská pospolitost - Národna strana (Szlovák Testvériség - Nemzeti Párt), amely 1995-ben alakult, tíz évvel később jegyezték be pártként, de a pozsonyi Legfelsőbb Bíróság 2006. március 1-jén alkotmánysértő tevékenységük miatt betiltotta és feloszlatta. Vezérüket, Marián Kotleba besztercebányai szakközépiskolai pedagógust menesztették. Mindez azonban csak a látszat. A valóság az, hogy a társaság civil szerveződésként működik tovább, a vezér pedig nem pedagógus, hanem karbantartó ugyanabban az iskolában. A szerveződés továbbra is az 1939-ben alakult szlovák fasiszta bábállam félkatonai szervezetének, a Hlinka Gárdának az egyenruhájára emlékeztető öltözékben emlékezik meg évről évre a háborús bűnös Jozef Tiso születésének és kivégzésének évfordulójáról, s rendszeresen rendez meneteléseket, fáklyás felvonulásokat, a szólásszabadság védelmének vagy a kábítószerezés elleni tiltakozás ürügyével.
A honlapjukon megadott elérhetőségnek köszönhetően az egyik pozsony-ligetfalui vendéglőben találkoztam Matús K.-val, a Szlovák Testvériség egyik vezetőségi tagjával, aki ragaszkodott ahhoz, hogy ne írjam ki a teljes nevét. Cserébe elmondta, hogy ők semmiképpen sem fasiszták, csak nemzetvédők, akik a beilleszkedni képtelen romáktól, a Nagy-Magyarország visszaállítása iránt sóvárgó magyaroktól, a pénzügyi világban és Szlovákia felett is basáskodó zsidóktól akarják megtisztítani az országot. Vagy bevezetni a kasztrendszert, amelyben kiváltságosok és alattvalók lennének. - A Magyar Gárdával addig semmi bajunk, ameddig csak odahaza akarnak tisztogatni - teszi hozzá. Majd azt bizonygatja, hogy mindezeket a célokat a szláv összefogás révén, főleg a hatalmas orosz testvér segítségével kívánják elérni. Addig rendszeresen demonstrálják erejüket és toborozzák a fiatalokat - közli magabiztosan.
Két új jelenség ütötte fel a fejét északi szomszédainknál. Az egyik a vészesen
terjedő futballhuliganizmus. Legnépesebb és legagresszívebb keménymag a pozsonyi Slovan, a nagyszombati Spartak, továbbá a nyitrai és a zsolnai drukkerek között található. Ők eddig az erős rendőri biztosítás ellenére egymással csatáztak. Idén nyártól azonban - amióta a dunaszerdahelyi DAC is felkerült a szlovákiai élvonalba - a legádázabb ellenségeik a magyarok.
Dobroslav Trnka, Szlovákia legfőbb ügyésze nyugtalanítónak nevezte, hogy több csapat szurkolói között jól szervezett fasiszta és félfasiszta csoportok húzódnak meg és garázdálkodnak. Példaként éppen a pozsonyi Slovan drukkereit említette, akiknek a keménymagja között a bőrfejűek által elkövetett gyilkosság valószínű tettestársai is megtalálhatók.
Nemcsak a békés polgárok, hanem az anyaországi és a felvidéki magyar újnácik is kihasználják azt a tényt, hogy Magyarország és Szlovákia is belépett a schengeni övezetbe. A szlovák rendőrök idén júniusban a Révkomáromhoz tartozó Harcsáson felvidéki és anyaországi fiatalokat állítottak elő, akik Nagy-Magyarország jelképei, valamint árpádsávos zászlók árnyékában táboroztak. Néhány nappal később Párkányban pedig Esztergomból, a Mária Valéria hídon átsétált náci jelképeket viselő magyar állampolgárokat tartóztattak fel. Nyilván nem véletlen az sem, hogy a botrányos DAC-Slovan mérkőzés után a csallóközi kisvároshoz közeli Nagyudvarnokon akartak "nemzetirock-koncertet tartani, amelyet végül a helyi polgármester mondott le.
Sem ők, sem pedig hasonszőrű szlovák klónjaik nyilván nem tudatosítják magukban, hogy szélsőséges provokációikkal mennyit ártanak a magyar-szlovák szomszédsági kapcsolatoknak. Leginkább pedig a szlovákiai magyarságnak.
Pozsony, 2008. november