Arra a kérdésre, miképpen definiálják a diszkriminációt, Schweitzer azt válaszolja: a hatóság weboldalán 17-féle megkülönböztetést sorolnak fel - köztük a kor, a nem, a családi állapot, a fizikai megjelenés, a név, az egészségi állapot, a szexuális orientáció, az erkölcsi megítélés, a politikai nézetrendszer, a fajhoz vagy valláshoz tartozás szerinti diszkriminációt. Ezt természetesen törvény is rögzíti.

Az érintettek a HALDE állandó telefonügyeletén vagy postán juttathatják el panaszukat az intézménynek. A szakértők megvizsgálják a dossziét, bekérhetik a hiányzó dokumentumokat, meghallgatják a feleket, majd különböző megoldásokat javasolhatnak: mediációt, békéltetést vagy bírósági pert. Utóbbi esetben a hatóságnak joga van ismertetni véleményét a bíróval. Az ügyek egy része diszkriminációs jellegű, a másik fontos terület az egyenlő bánásmód megsértésére vonatkozik - ezek között elsősorban a munka világa, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás problémái dominálnak.

Az intézmény állásfoglalásokat is kiad, ezeknek azonban nincsenek jogi vonzataik. Az elnök büszkén említi, hogy ennek ellenére az állásfoglalások nagy részét a bíróságok is elfogadják és tükröztetik ítéleteikben.

A leggyakrabban azok fordulnak a hatósághoz, akiket a bőrszínük miatt ér megkülönböztetés a munkahelyeken. A HALDE külön kampányt indított a 150 legnagyobb francia nagyvállalatnál, hogy az új dolgozók felvételekor kizárólag a szakmai kvalitások számítsanak. Három nagy céget a gyakorlatban is megteszteltek: álláshirdetéseikre színes bőrűek és fogyatékkal élők nevében is beküldtek pályázatokat - a vállalatok jól vizsgáztak, ezeket a dossziékat ugyanúgy kezelték, mint a többit.

Az elnök kétféle munkahelyi diszkriminációt különböztet meg: az egyiket "előítéletesnek" nevezi, ide azokat az eseteket sorolja, amelyek azt igazolják: a vezetők félnek a fogyatékkal élőktől. A másik esetben az a probléma, hogy a munkahelyeken nem figyelnek oda a megváltozott munkaképességű dolgozók speciális igényeire. A HALDE tájékoztató kampányokat indít, filmekkel, brosúrákkal, internetes hirdetésekkel.

Nem állhatom meg, hogy ne kérdezzem meg a befolyásos üzletembertől: szerinte erkölcsössé tehető-e a kapitalista rendszer? - Nem igazán értem a kérdést - válaszolja Schweitzer -, hiszen a kapitalizmus legfőbb célja és motorja a profitszerzés. Ha morálisabbá akarjuk tenni ezt a szisztémát, szabályokat kell felállítanunk. Meggyőződésem, hogy valamennyi rendszert csak saját képviselői szabályozhatnak eredményesen.

A 66 éves Louis Schweitzer az egyik legismertebb francia család leszármazottja. Apja, Pierre-Paul Schweitzer tíz évig dolgozott a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójaként, nagybátyjaként tisztelhette Albert Schweitzert és a világhírű karmestert, Charles Muncht, unokatestvére volt Jean-Paul Sartre. A nyolcvanas évek elejétől a szocialista Laurent Fabius kabinetfőnökeként szolgál különböző minisztériumokban, majd a miniszterelnökségen. 1986-ban lép be a Renault-hoz, ahol 1992-től 2005-ig az elnök-vezérigazgatói posztot tölti be, azóta az igazgatótanács elnöke. Számos világcég - Astra Zenica, Volvo, EDF, BNP Paribas, Veolia, L'Oréal - igazgatóságába hívták meg, de sokoldalúságát mutatja, hogy néhány hónappal ezelőtt megválasztották a súlyos pénzügyi helyzetben lévő tekintélye
Le Monde napilap igazgatótanácsának elnökévé is.

Louis Schweitzer