Hiába vársz, hogy eléd jöjjenek,

de arra is ám, hogy utánad.

Mikor megjössz, a termet nem leled;

s ha otthagyod, ők nem csodálnak.

Szinte ott lebegett az ajkakon

a döntés: jó, elég belőle!

Máris csöndesült a csúcsforgalom:

magadban ülsz, még fészkelődve.

Mormold csak el, hogy félreülni jó,

hogy hisz megbánja még e banda.

Fogad közül préselődjön a szó,

s ne csillapítsd fennkölt haragba.

Szó, szó, szó. Hisz ebből még dráma lesz.

De mégse. Elhangzott az emlék.

Egy ültő helyed magához szegez -

s lökdösne vissza a mehetnék.

Bárdos László (1955)

Artisjus-díjas, legutóbbi, A készlet című kötete 2007-ben jelent meg a Tipp Cult Kft. gondozásában.