Lassan tudománnyá válik a rangsorológia
Mindössze két magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet az egyik legismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsorban. A sanghaji Jiao Tong Egyetem Felsőoktatásért Intézetének idei felmérésében az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet egyaránt a világ 300-400 legjobb egyeteme között tartják számon. Az európai felsőoktatást tekintve a két egyetem még előkelőbb helyezést ért el, hiszen mindkettő az európai 125-168-as listán szerepel.
Ahogy korábban, most is az amerikai Harvard és a Stanford Egyetem vezet, legjobb európaiként a cambridge-i egyetem a negyedik. Az első húszban mindössze két brit és a kiotói egyetem szerepel tizenhét amerikai mellett. A rangsort készítő Jiao Tong Egyetem nem értékeli túl saját teljesítményét, hiszen csak a 230. helyre sorolta magát.
Az egyetemekről készülő megannyi rangsor közül a sanghajit a legjobbak között tartják számon. A szegediek szerint az eredmény azért is kiemelkedő, mert a rangsor készítői az oktatási és oktatói minőséget, valamint az egyetemek kutatási teljesítményét veszik alapul. Az oktatási minőséget a Nobel- és Fields-díjas tudósokkal mérik, míg az oktatói minőséget a nemzetközileg is nagy presztízsű folyóiratokban megjelent publikálások és az idézettség jelenti. Szeged esetében jelentős értéket képvisel, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetem munkatársaként kapott Nobel-díjat 1937-ben. A Szegedi Tudományegyetemen több mint 30 ezer hallgató 240 szak közül választhat. Az intézményben 18 doktori iskola működik, a magas szintű oktató- és tudományos kutatómunka 2219 oktató tevékenységéhez kapcsolódik, akik közül 18 akadémikus, 117 akadémiai doktor, és 946 PhD-fokozattal rendelkezik.
- Az egyetemek összehasonlítása egyre fontosabbá válik, hiszen mind több család, diák gondolkodhat el azon, hol is folytatja majd tanulmányait. A földrajzi távolság szerepe egyre kevésbé számít. Ha pedig a tovább tanulni vágyó hallgató tehetséges és szorgalmas, ösztöndíjra számíthat a világ sok országában. Nem kevés család már biztosítani tudja - még ha nagy erőfeszítések árán is - a tanulást a világ legjobbnak vélt egyetemein - nyilatkozta lapunknak Hudecz Ferenc, az ELTE rektora.
A rangsorok elfogadásához fontos elemezni, milyen szempontok alapján készült. Van olyan lista, ahol a Nobel-díjas professzorok száma kiemelt szerepet kap, s ha nincs ilyen, az egyetem nem számíthat arra, hogy bekerül az első 100-200 közé. Van, ahol döntő súllyal szerepel a kutatás eredményessége, amit publikációs adatok alapján vesznek figyelembe. De van olyan lista is, amelyet egyszerűen azon az alapon állítanak össze, hogy az interneten az adott egyetemet hányszor mutatja a képernyő valamelyik keresőfelületen.
Az ELTE rektora szerint ma már arról beszélhetünk, hogy új tudományág születik: a "rangsorológia". Komoly szervezetek - például az UNESCO, egyetemi hálózatok - hoznak létre munkacsoportokat egy objektív, talán a későbbiekben konszenzusra vezető szempontrendszer kidolgozására, amelynek alapján össze lehet vetni egymástól igencsak különböző egyetemeket.
A szegedi egyetemisták elégedettebbek az átlagnál
Magyarországi felsőoktatási intézmények is részt vettek az idén a legnagyobb, évente ismétlődő európai szintű közvélemény-kutatásban, amely az egyetemi és főiskolai hallgatók véleményét, elégedettségét és jövőbeni elvárásait vizsgálta a képzést illetően. A European Student Barometer 2008 eredményei szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik, de a magyar átlaghoz hasonlóan borúlátóbbak a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, de lényegesen jobb a hazai átlagnál.
A felmérés során húsz európai ország 550 egyetmének és főiskolájának több mint 90 ezer hallgatója véleményét igyekeztek feltérképezni. Magyarországon 24 felsőoktatási intézmény vett részt a kutatásban, és mintegy 11 ezer - döntő többségben közgazdász- és műszaki - hallgató töltötte ki a kérdőívet. A Szegedi Tudományegyetemen több száz hallgató kapcsolódott be a felmérésbe, akik az európai és magyar átlagnál is pozitívabban értékelték az egyetemi infrastruktúrát, a diákéletet és az intézmény informatikai felszereltségét. A válaszadók több mint 90 százaléka jónak vagy kiválónak minősítette a képzés tudományos hírnevét és a diploma értékét a munkaerőpiacon. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok - különösen a műszaki hallgatók - kevésbé elégedettek az egyetemi adminisztrációval és a hallgatói juttatásokkal.
A magyar hallgatók pesszimistábbak az európai átlagnál a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Míg egy holland vagy francia pályakezdő a diploma megszerzése után 2-2,5 hónapot jósol az első munkahely megszerzéséig, Magyarországon - főleg az elmaradt gazdasági fejlettségű régiókban - a hallgatók ennek a duplájával számolnak.
Ez a felmérés is igazolta, hogy nyelvtudás tekintetében nem jeleskedünk: míg az európai közgazdászhallgatók több mint 85 százaléka beszél angolul, Magyarországon csak a diákok 56 százaléka rendelkezik tárgyalási szintű angolnyelv-tudással. A műszaki szakok hallgatói körében még roszszabb a helyzet: majd kétharmaduk nem képes angolul kommunikálni.
