Ha valamit nem tudunk vagy nem akarunk megoldani, szervezzünk az adott témában konferenciát! - ez jutott eszembe, amikor rövid időn belül másodszor hallgattam végig kerekasztal-beszélgetést a hazai kutatás-fejlesztés problémáiról, a felsőoktatási képzés gondjairól. Jellemző, hogy a Tempus Alapítvány keddi kerekasztala körül csupa férfi ült, a résztvevők átlagéletkora hatvan év körül lehetett.

A hazai kutatás-fejlesztés alapgondja, hogy kevesen jelentkeznek műszaki-természettudományos felsőoktatási intézményekbe. Nagyjából azt is tudjuk, miért: nem kell a természettudományos tárgyakból érettségizni, és nem sikk a reáléletpálya. Tétova lépések már történtek azért, hogy legalább egy természettudományos tárgy kötelező érettségi tantárgy legyen, de az oktatási minisztériumtól még nem kapott zöld lámpát a kezdeményezés. Hunyady György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint meg kell reformálni a tanárképzést, és olyan biológia-, kémia- és fizikatanárokra van szükség, akik felkeltik a tanulók érdeklődését. Az idén hetvenéves Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint hiába nőtt a rendszerváltás óta négyszeresére a hallgatók száma a felsőoktatásban, ha a jóké alig emelkedett. A nagy masszában elveszhetnek a tehetségek, ezért az elittel foglalkozni kell. Elgondolkoztatónak tartja, hogy a kurrens felsőoktatási szakok helyeinek 90 százalékát betöltő diákok a középiskolák tizedéből érkeznek.

Az egyetemek sem tudnak mit kezdeni a legjobbakkal. Korcsmáros Tamás, az ELTE biológusa saját szakterületének a példáját hozta fel: az országban évente ötszáz biológushallgatót vesznek fel, de az ezen a pályán a karriert megalapozó PhD-képzésre csak minden huszadik diák kerülhet be. Neki szerencséje volt, mert középiskolásként egyetemi oktatók segítették, de a kisebb vidéki városokban erre nincs lehetőség. Ott minden attól függ, hogy milyen kvalitású a középiskolai tanár.

A kutatás-fejlesztést tárca nélküli miniszterként irányító Molnár Károly láthatóan nem tudja feldolgozni azt a tényt, hogy az egyik mérnöki szakra az idén 160 ponttal is be lehetett kerülni, s azt is nonszensznek tartja, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkező 96 ezer diák szinte mindegyikét felvették valahová. A PhD-képzést érhetik kritikák, de szerinte elegendő az államilag támogatott ezer ösztöndíjas. (Ezenfelül legalább ennyi ifjú szakember képzését segítik a cégek.) A Műegyetem korábbi rektoraként azt sem tartja tragédiának, hogy a mérnök doktoranduszoknak csak ötöde szerez tudományos fokozatot. A doktori képzés másod-, harmadévében a cégek által félmilliós fizetéssel elcsábított diákok példája szerinte azt bizonyítja, hogy piacképes tudást kapnak a Műegyetemen.

Az a vélemény is elhangzott, hogy míg a rendszerváltás előtt az egyetemi diploma volt a karrier első érdemi állomása, ma a gazdasági státus a legfontosabb, amihez nem kell feltétlenül diploma. A tehetséggondozást viszont már az óvodákban el kell kezdeni, mert valamiben mindenki jó. Csak azt a valamit nehéz megtalálni. És szerencse is kell, mert ha az ember nem találkozik kihívásokkal, nem derül ki, mire is képes valójában.

Első díjjal jöttek haza Berlinből a medikusok

Magyar sikerrel zárult a 2008-as European Students' Conference Berlinben. A 19. alkalommal megrendezett nemzetközi találkozón negyven országból 1200 orvostanhallgató és PhD-hallgató gyűlt öszsze. Toldi Gergely, a Semmelweis Egyetem hallgatója nemcsak a nőgyógyászati szekcióban lett győztes, a konferencia legjobb előadásáért járó Zondek-díjat is megkapta. Egervári Gábor szintén első lett saját szekciójában. Mindketten elnyerték a konferenciát rendező Charité Egyetem 6000 eurós ösztöndíját. A European Students' Conference három fiatalt delegálhat jövő évre, Lindauba, ahol Nobel-díjasokkal találkozhatnak. Toldi Gergely és Egervári Gábor is a szerencsések között van. Az 1951 óta megrendezett eseményen Nobel-díjas professzorok fiatal kutatókkal vitatják meg egy-egy tudományterület legfrissebb felfedezéseit. Az ifjú kutatók számára a tudományos témák mellett az is inspiráló, hogy személyesen találkozhatnak az adott terület legjobbjaival. Toldi Gergely vizsgálódásának területe egy, a terhesség során kialakuló betegség immunológiai háttere, amelynek a pontos mechanizmusát egyelőre nem ismerjük. Az eredmények azonban igazolják, hogy az immunrendszer egyik sejttípusának zavara hozzájárul a betegség létrejöttéhez. Egervári Gábor a hematológia-onkológia szekcióban lett első helyezett. (Ö. Z.)

Jellemző, hogy a tanácskozás kerekasztala körül kizárólag férfiak foglaltak helyet