A nyugdíjasokat nem tartja vissza az adó
Tavaly alapvetően megváltozott az ellátásuk mellett jövedelemre szert tévő nyugdíjasok közteherviselési kötelezettsége. Ismét - mint korábban, 2001-ig - adóalap-növelővé vált a nyugdíj, és a járulékfizetési kötelezettség 2007 áprilisától az időskori ellátás mellett szerzett keresetre is kiterjed. Igaz, ennek fejében - legalább 365 nap foglalkoztatási jogviszony után - a nyugdíj is növekszik, az egyéni járulékalap átlagának fél százalékával.
Az előző évről - hosszú idő után - ismét pontos adatok vannak arról, hányan és mekkora bevétellel számolhattak időskori ellátásuk mellett. A statisztika alapján viszont úgy tűnik, mintha a gazdaságban és munkapiacon megállt volna az idő. Az APEH ugyanis 2001-ben 509 ezer adózó nyugdíjast tartott számon, közülük 240 ezer munkavállalót. A többiek más jogcímen - például bérbeadásból vagy éppen szellemi alkotás után járó jogdíjként - tettek szert bevételükre. A múlt évi adatok szerint a helyzet mit sem változott. Az adóhivataltól kapott számok szerint ugyanis tavaly szintén éppen 509 ezren töltöttek ki olyan adóbevallást, amelyen jövedelmeik között a nyugdíj is szerepelt, közülük pedig - miként hat éve is - 240 ezren kaptak munkavállalóként fizetést.
A munkára képes nyugdíjasok helyzetén és habitusán, a jelek szerint, mit sem változtatott az időközben megemelkedett nyugdíjkorhatár, és az sem, hogy hol javult, hol romlott - különösen az elmúlt évben - a foglalkoztatási helyzet.
Ami viszont jelentősen változott, az a megszerzett jövedelem: ez jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint az aktívaké. Utóbbiak bruttó keresete 2001-ben átlagosan 103 ezer forint, 2007-ben pedig 185 ezer forint volt, míg ugyanezekben az években a nyugdíjasok havi 40 ezer forint körüli, illetve több mint 90 ezer forint átlagos adóköteles jövedelemről adtak számot. A munkavállaló nyugdíjasok tehát tavaly gyakorlatilag megkétszerezték - adóbevallásuk alapján - átlag havi 80 ezer forintos nyugdíjukat.
Bár a KSH munkaerő-felmérése mindig jóval kisebb arányúra tette a nyugdíjas-munkavállalást, mint az az adóhivatal számaiból következne, az elmúlt hat év során ez a különbség mérséklődött. A munkaerőfelmérés adatai alapján tavaly mintegy 160 ezer nyugdíjas dolgozott, míg 2001-ben 120 ezren mondták ugyanezt magukról. A 2005-ös mikrocenzus azt mutatja, hogy 60 éves kor felett jövedelemszerző munkára elsősorban a vezető beosztásúaknak, a független értelmiségieknek és - meglepő módón - a mezőgazdaságban dolgozóknak van esélyük. Míg a munkavállalók között a törvényhozók, gazdasági vezetők aránya 9,5 százalék, addig az időskorúak közt 13 százalék. Az önállóan dolgozó értelmiségiek aránya a foglalkoztatottak teljes körében 12,6 százalék, a 60 évesnél idősebb munkavállalók között pedig 26,6 százalék. Ugyanakkor az iparban, építőiparban végzett munka a jelek szerint jobban elhasználja az embereket: ezekben az ágazatokban a nyugdíjasként dolgozók aránya az aktív korúak körében jellemzőnek töredékére csökken.
Eddig - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint - a nyugdíj mellett az adózók kevesebb mint fele, alig százezer ember kérte járadékának növelését, közülük pedig mindöszsze hatezren nem tettek eleget a feltételeknek. Az emelés átlagos összege - a bevallott bruttó kereset fél százaléka - 830 forint volt. Ez azt jelenti, hogy azok, akik nyugdíjuk emelését igényelték, átlagosan bruttó havi 170 ezer forintot kerestek járadékuk mellett, tehát jóval többet, mint az az adóbevallásokból következne.
Az adóhivatal és a nyugdíjbiztosító adatai közötti eltérést az is magyarázhatja - kaptuk a választ az ONYF-től -, hogy az ellátás növelésének feltétele 365 nap foglalkoztatási jogviszony. Az adózók között pedig szép számmal lehetnek azok, akik nem dolgoztak még egy teljes évet a nyugdíjuk mellett. A 365 nap viszont nem egy naptári évre szól, így az is lehet, hogy valaki évek alatt teljesíti ezt a feltételt, és akkor kéri nyugdíjának növelését. A biztosítónál egyebek közt ezzel indokolják azt, hogy ez a típusú emelés nem automatikusan jár, hanem a - nyugdíj megállapításához hasonlóan - a jogosultnak igényelnie kell. Tapasztalataik szerint a munkáltatók jó része erre fel is hívja a nyugdíjas dolgozóik figyelmét, és az ügyintézést is átveszi tőlük.
Azok a munkavállaló nyugdíjasok, akik nem töltötték be a törvényben "irányadóként" megjelölt korhatárt - azaz a 62. életévet - 2010-től választásra kényszerülhetnek. Abban az esetben, ha jövedelmük meghaladná a minimálbér tizenkétszeresét, le kell mondaniuk keresményük e fölötti részéről, vagy nyugdíjukat kell szüneteltetniük. (Ez a szabályozás már ebben az évben is érvényes volt azokra, akik idén mentek korkedvezményes vagy előre hozott nyugdíjba.)
Abból kiindulva, hogy az ellátásuk növelésére - munkájukkal - jogot szerzett nyugdíjasok a minimálbér mintegy kétszeresét keresték, sokakat érinthet ez a korlátozás. A nyugdíjbiztosító adatai szerint ugyanis a munkát vállaló nyugdíjasok fele 62 évesnél fiatalabb, 15 százalékuk még 56 évét sem töltötte be. Így 2010-től a most dolgozók 40-45 százalékának valószínűleg választania kell az említett szint fölött a nyugdíj és a kereset között. A nyugdíjas munkavállalók harmada kerül ki a 62-65 évesek közül, hat százalékuk pedig már elmúlt 70 éves.
