Grúziát segíti a NATO, de a tagságra még várnia kell
Budapesten tegnap véget ért a kétnapos, nem hivatalos NATO védelmi miniszteri tanácskozás. Ezen a 26 tagállam mellett további 16 partnerország képviselői vettek részt. A megegyezésértékű konzultáción a NATO-átalakításról, az új stratégia főirányairól, Afganisztánról (ahol a kábítószerellenes küzdelem kap az eddiginél nagyobb hangsúlyt) és Grúziáról beszéltek. Grúzia nem kapott semmiféle konkrét ígéretet, hogy a decemberi hivatalos tanácskozáson a MAP-programot megkapva beléphet a NATO-tagság előszobájába. Gyakorlati kérdéseket taglaltak a tanácskozáson, többi között a grúz hadsereg reformjához szükséges támogatást. Magyarország, amely hasonló együttműködést folytat Ukrajnával, kész megosztani tapasztalatait a grúzokkal is, mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Egy magas rangú amerikai NATO-diplomata arról beszélve, hogy a tagjelölteknek kemény felkészülő munkát kell kifejteniük, éppen a magyar példát említette. - Magyarország már 1991-1992-ben jelezte, NATO-tag akart lenni, de csak 1997-ben kapott meghívót. Magyarország, mivel nincs rá felkészülve, nem vesz részt az afgán kábítószer-forgalmazók elleni harcban, hangoztatta a honvédelmi miniszter.
Ami a NATO-átalakítás szerves részét, az új stratégiát illeti, annak két eleme válik dominálóvá. 1. A kollektív védelem elvének megerősítése. 2. Az erők telepíthetősége. E két tényező egymást feltételezi, erősíti, nem pedig semlegesíti, hangzott el. Csak azon lehet a kollektív védelem elvét alkalmazva segíteni, aki megteremti a feltételeket, hogy a segítségre siető baráti erőket oda is telepítsék, mondotta a kétnapos eseménysorozatot összefoglalva a magyar miniszter. A fő cél, hogy a szárazföldi haderőn belül növeljék a szükség esetén külföldre telepíthető katonák, egységek arányát.
A budapesti NATO-tanácskozás részvevői 50 százalékra emelnék ezt az arányt. Magyarország e tekintetben jól áll, míg a NATO-átlag jelenleg 15-20 százalék, a magyar hadsereg több mint 28 százaléka már telepíthető. Az ország 2011-re éri el a 40 százalékot, 2017-18-ra pedig ez az arány az új, teljes egészében telepíthető dandár felállításával 60 százalékosra nő. A közös műveletekben (ide számítják nemcsak a NATO-, hanem az EU-, ENSZ-missziókat is) Magyarország haderejének 11,98 százaléka vesz részt. Emiatt sem szükség, sem lehetőség sincs az ezerfős kontingens növelésére. A NATO-átalakítás építőkockái pedig a többi között a jelentős magyar szerepvállalással indított stratégiai légiszállítási-képesség program, a helikopterhiány enyhítésére felállított alap, a szövetségi szárazföldi felderítési rendszer, a logisztikai háttér biztosítása.
A helikopteralappal kapcsolatban egy amerikai diplomata lapunknak elmondta, a fő probléma, hogy a tagok nem akarnak befizetni az e célra felállított angol-francia alapba. Ebben több tízmillió dollárnyi összeg gyűlt össze, de ennél lényegesen több kellene. Mind a NATO-főtitkár, mind az idézett, névtelenséghez ragaszkodó amerikai diplomata méltatta, hogy Magyarország öt év alatt 1,3 százalék fölé emeli a védelmi kiadásoknak a GDP-hez, a bruttó társadalmi termékhez viszonyított arányát.
Oroszországról elsősorban a grúz konfliktus kapcsán esett szó, az amerikai NATO-nagykövet jelezte, a kapcsolatok romlása nemcsak a Grúziában történteknek tulajdonítható, más orosz lépések (a többi között az európai hagyományos fegyverrendszerek korlátozásáról kötött egyezményből való kilépés, az emberi jogokkal, a demokratikus értékek érvényesülésével kapcsolatos problémák) vezettek a kapcsolatok befagyasztásáig.
A NATO-főtitkár hangoztatta, érdek az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálása. De hogy ez mikor következhet be, az Oroszországon múlik, az ajtó a kapcsolatjavításra nyitva áll. Meg kell vizsgálni a Grúziából való (tegnap hivatalosan lezárult) megállapodás szerinti orosz kivonulást, más tényezőket.
Jaap de Hoop Scheffer jelezte, meglepődött, amikor az oroszok reklamáltak a NATO- ENSZ-megállapodás kapcsán (amelynek alapján NATO-hadihajók indulnak a szomáliai partokhoz, hogy felvegyék a harcot a kalózokkal). A megállapodás a két főtitkár (NATO-é és az ENSZ-é) között jött létre, összhangban a nemzetközi szerződésekkel, és erről az oroszok folyamatos tájékoztatást kaptak - mondotta.
Magyar katonák nem vesznek részt Afganisztánban a drog elleni harcban: 1. A csapatok nincsenek ilyen műveletekre kiképezve; 2. Nincsen ehhez szükséges felszerelésük; 3. Nincs az ilyen műveletekhez szükséges harcászati "infrastruktúrájuk", a szövetséges erőkkel való együttműködés szerkezete. A részvétel önkéntes, és nem a máktermesztő, hanem a droglaboratóriumok, a drogbárók, a terjesztők ellen irányul.
