Hiába képzettebbek, hiába gyakorlottabbak, fizetésük általában havi ötvenezer forintnak megfelő kunával kevesebb, mint az azonos beosztású és ugyanolyan munkát végző férfi kollégáiké. Horvátországban ma még napi gyakorlat az,
amiért az unió országaiban már komoly büntetés jár: bizonyos állások esetében visszautasítják a nőket a nemük miatt.

A menedzserek között alig 13 százalék a hölgyek aránya, és 102 ezer olyan horvát céget tartanak nyilván, amelyek tulajdonosai, vezetői között nők is feltűnnek. Ez már hatalmas fejlődés, mert hat évvel korábban még csak 8500 ilyen vállalkozást jegyzetek a statisztikák.

A Center for Women's Business Research amerikai kutatóintézet szerint az építőipar az egyetlen olyan terület, amelyet a vállalkozó nők szinte teljesen meghagytak a férfiaknak. Minden egyéb, hagyományosan "férfi szakmában" is jelen vannak, igaz, az amerikai hölgyek cégeinek 53 százaléka azért inkább a szolgáltató iparágban próbálkozik.

A horvát nők tavaly 38 milliárd kunát termeltek vállalkozásaikkal, és több mint kétmilliós hasznot kasszíroztak. Kezdetnek nem is rossz, mondták az adatok hallatán azok a vállalkozó hölgyek, akiket a Jutarnji List zágrábi napilap szólaltatott meg nemrég.

Hana Medin például úgy lett cégvezető, hogy nehezen viselte a rivalizálást férfi kollégáival, ezért újságírás helyett inkább csigákat kezdett el tenyészteni meg exportálni Olaszországba.

Kristina Horbec évekig nem talált munkát közgazdászdiplomájával. Unalmában sokat tévézett, így hallott először Oprah Winfrey show-jában a Mystery shopping intézményéről. (Álruhás próbavásárlásokkal végzett piackutatás.) Megtetszett neki, utánajárt, hogyan indíthatna be egy ilyen céget. Ma már 26 alkalmazottja van, és az idén elnyerte az Év fiatal menedzsere címet is. Horvátországban egyébként először kapta meg hölgy ezt az elismerést. Petra Boskovice egy külföldi légitársaság vezetői posztját hagyta ott, mert nem akart állandóan távol lenni a családjától. Ma egy sikeres fordítóiroda tulajdonosa.

Tamara Vidacek tenisztanárként próbálkozott, ám több tucat helyről küldték el sajnálkozva: megfelelne, de mi inkább egy férfinak szántuk ezt az állást. Gondolt egy nagyot, eladta az örökölt nyaralót - hitelt nem kapott ugyanis, mert nem volt állása -, és gyerekmegőrzőt nyitott belőle Zágrábban.

Sanda Alter agrármérnöknek tanult, amin már az egyetemen sokan csodálkoztak. De hisz ez férfiaknak való terület, csóválták a fejüket a tanárai, akiknek végül igazuk lett: nem tudott elhelyezkedni a diplomájával. Most pedikűrszalonja van. Naponta tíz órát dolgozik, de maga osztja be munkaidejét, ebbe pedig délben egy hosszabb szünet is belefér, amikor ebéddel várja haza iskolás fiát.

Azt az említett horvát vállalkozó hölgyek mindegyike leszögezi, hogy életük legbátrabb és egyben legjobb döntése volt, hogy a saját lábukra álltak. Legfőbb előnyként említik, hogy családi elfoglaltságaikat sokkal jobban össze tudják egyeztetni a munkájukkal. Cserébe persze sokszor már kora reggel vagy késő este, netán még hétvégén is dolgoznak, így a kötetlen munkaidő egyben hátrány is. A bizonytalanságot sem könnyű elviselni: ma van megrendelésem, de vajon mi lesz holnap?

Egy biztos, eszük ágában se lenne még egyszer alkalmazottnak elszegődni.

- Bebizonyítottuk, hogy mi is tudjuk, merjük, tesszük, annak ellenére, hogy "csak" nők vagyunk - vallja Hana, Kristina, Petra, Tamara és Sanda. Néhányan közülük azért azt is hozzá- teszik: férjük segítsége nélkül azért valószínűleg semmire nem mentek volna.

Fiatalok alkalmi munkán - A vállalkozás még kevés nő álmai közt szerepel