S mint azok, ez a műfaj is nehezen találja helyét a klasszikus poétikákban és kánonokban. Holott hogy helye lenne, kevéssé kétséges. Most éppen Richard Morgan (1965) regénye figyelmeztet a tudományos-fantasztikus irodalom erényeire.

A Törött angyalok egy trilógia második darabja, de önmagában is élvezetes olvasmány. Az elbeszélő-főhős, Takeshi Kovacs (magyar vonatkozása, fájdalmunkra, itt ki nem fejtett szál) a harmadik évezred közepén kiugrott zsoldosként keveredik a harcoknál nem kevésbé véres kalandokba. Anélkül, hogy a fülszövegben közölteknél többet szeretnénk mondani a cselekményről, annyit el kell árulnunk: a bonyodalmak egy szenzációs régészeti lelet feltárása s használatbavétele körül szövődnek; míg ki nem derül: a bonyodalmak mögött többszörös cselszövés húzódik, a bajtársban áruló rejtőzik, az események irányításában a vakvéletlen mellett vak politikai érdekek működnek közre. A mozivászonra kívánkozó akciójelenetekről hitelesen nyers dikció számol be, a sötét brutalitást az elbeszélői nyelv szenvtelen iróniája ellenpontozza, a pazar technológiai leírások közé teológiai okfejtések ékelődnek: Morgan művét ez az összetettség emeli ki a hasonló próbálkozások tömegéből.

Sci-fi? Cyberpunk? Poszt-cyberpunk? Ráadásul noir hangulattal? Nem könnyű pontos műfaji meghatározást adnunk: az angol szerző könyve leginkább talán jövőben játszódó, többrétegű krimiként olvastatja magát. Olyanként, amely a háborús regények hagyománya előtt tiszteleg, miközben a kincsvadászat toposzát is játékba hozza; a halhatatlanság utópiáját vázolja föl, végső soron azonban vigasztalan disztópiaként teljesedik ki. Ebben a világban a Föld csak "egy gyarmatosítás előtti dokumentumfilm a sok különc szokásával" (75.). A vallás "vicces egy dolog, és nehéz megjósolni azoknak a reakcióit, akik hisznek benne" (123.). S az idegen lények sem lehetséges társak az univerzum békés megismerésében, hanem mindössze "egy technológiailag fejlett faj, szárnyakkal" (179.). Bizonyos értelemben angyalok. De ezt az olvasatot alig valaki képviseli a műben. (S ha képviselné is: a zárlat kíméletlen fordulatai alkalmasint kizökkentenék az angelológiai ábrándozásból.)

Nem népszerűségi verseny - hangzik el a regényben többször a háborús öldöklés kapcsán. Ugyanez a könyvről is elmondható: szereplői közt alig van, akit önfeledten a szívünkbe zárnánk. A tudattok, az újraburkolás, a tűnyaláb, a pszichosebészet, a vegyidegrendszer, a lélekpiac vagy a terraformálás: megannyi képzeleti és nyelvi lelemény, de mintha mindegyik csak ürügy volna arra, hogy a világról szólva a regény az emberi természet eredendő romlékonyságáról adhasson hírt. Vonzó profizmussal megírt lektűrt tartunk a kezünkben. Lelkesítő olvasmányt, kiábrándító látleletet.

Agave, 425 oldal, 2880 forint