A kormánykoalíció felbomlásának köszönhetően különös szövetségben a szociáldemokraták, a zöldek és a jobboldali Szabadságpárt együtt voksolt a változtatás mellett. Ezzel az SPÖ némi késéssel végül is teljesítette 2006-os választási ígéretét. Az eredeti tandíjat ezután már csak az EU-n kívüli külföldiek fizetik (ők is könnyítést kaptak, eddig a belföldi kötelezettség dupláját fizették).

Igaz, aki több mint két szemeszterrel túllépi a legkisebb tanulmányi időt, továbbra is fizet. Az anyagi ösztönzéssel igyekeznek elérni, hogy az osztrák egyetemisták időben befejezzék tanulmányaikat. Jelenleg hat-hét évig tart a diploma megszerzése. S a halogatásban eddig sem akadályozta a többséget, hogy tandíjat kell fizetni. (Tandíjmentességet élveznek azok, akik kisgyermeket nevelnek, sorkatonai szolgálatot teljesítenek, legalább minimális munkaidőben kenyérkeresők vagy betegek.)

Nem ez az egyetlen változás. Az új törvény enyhíti a felvételi szigort, és néhány szakon - például az újságíróin - eltörli az eddigi rostát. A jövőben a művészeti szakok mellett csak az orvosi egyetemen és a pszichológia szakon korlátozzák a hallgatók számát. Orvosnak ugyanakkor az eddigi 1500 helyett 2400 diákot lehet fölvenni.

Marad a kvótaszabályozás, vagyis, hogy a létszám 75 százalékát kötelezően osztrákok teszik ki. Ez elsősorban a német roham elleni védekezés. Az ottani szigorú felvételi korlátozás miatt az orvosnak készülők jelentős része nem jut helyhez, ezért próbálkozik Ausztriában. Az osztrákok előtérbe helyezését az unió nem kedveli. Kérdés, az új feltételek mellett nem indít-e megint eljárást annak érdekében, hogy minden EU-polgár azonos jogokat kapjon.

A felsőoktatás elveszít évi 150 millió eurót, a kiesést a költségvetés pótolja. Az egyetemek vezetői kételkednek: az összeg túl nagy ahhoz, hogy a következő kormány pénzügyminisztere minden további nélkül képes legyen előteremteni. Ahogy fejcsóválást vált ki a többi hasonló, életszínvonal-növelő intézkedés összesen 2,8 milliárd eurós pluszkiadása is, amely egy, még csak nem is körvonalazódó kormányt terhel. A tervek egyébként nemcsak a tandíjbevétel pótlását tartalmazzák: 2020-ig tervezik az egyetemek költségvetésének megduplázását. 2009-ben ez plusz 200 millió eurót, 2010-ben plusz 400 milliót jelent, amihez jön még 30 millió euró a személyi kiadásokra (a tandíjak pótlásán felül). A pénz nem minden, beruházásokra szükség lesz, mert a legtöbb fakultás zsúfolt, s például az orvostanhallgatók számának elhatározott drasztikus emeléséhez egyáltalán nincsenek meg a tárgyi feltételek.