Nagy volt az aula
A német egyetemek fontosnak tartották, hogy egy nagy magyarországi rendezvényen bemutassák magukat. Hátha lesznek, akik ennek alapján határozzák el, hogy náluk folytatják tanulmányaikat. Múlt pénteken és szombaton első alkalommal tartottak Német-magyar Felsőoktatási Napokat. Aki kereste számításait, legyünk őszinték, főként műszaki irányban, az megtalálhatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában helyet kapó információs börzén. A budapesti német nagykövetség, a BME és a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) közösen szervezte meg a rendezvényt. Számos német felsőoktatási intézmény színes standokkal és jól felkészült segítőkkel állt rendelkezésükre azoknak, akik németországi tanulmányokat terveznek.
Csak lett volna olyasvalaki! A hatalmas épületben az öltönyt és kosztümöt viselő szervezőkön, előadókon kívül elenyésző számú - tornacipőt és kopott farmert viselő - diák volt. Akiknek valójában szólt a rendezvény, úgy tűnik, nem jutott el a hír. A kis érdeklődés miatt a német intézmények képviselői azzal ütötték el az időt, hogy egymás pultjánál álltak és beszélgettek. Az asztalokon szép sorban hevertek az érintetlen prospektusok.
Érdeklődésünkre - miért van ilyen kevés potenciális kíváncsiskodó? - a DAAD információs pultjánál azt válaszoltak, hogy nem értik, hiszen tetemes összeget fordítottak a rendezvény promóciójára. Újságokban hirdették, szórólapokon, plakátokon. Két hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemről is csodálkozva nézte az üresen álló standokat. Nem az egyetemi hirdetőtáblán olvastak a programról, némettanáruktól kapták a műsorfüzetet.
Hogy miről maradtak le azok, akik nem hallottak róla? Például olyan hasznos információkról, hogy Németország nagy részén ingyenes a felsőoktatás, és ösztöndíj-lehetőségek is akadnak a magyar állampolgárok számára. Munkalehetőséggel is kecsegtették azokat a hallgatókat, akik a meghirdetett kollokviumokra beültek. Csak azon is éppen olyanok vettek részt, akik nem műszaki pályán, hanem a turizmus és a vendéglátás irányában tanulnának tovább. Ezért az, hogy megtudták, a német szupercégek - mint a Bosch vagy a Siemens - teljes gőzzel keresik a mérnököket, nem segített nekik továbbtanulási orientációjukban.
A német cégek különben nem akármilyen munkaerőre számítanak. Az egyetemek és főiskolák csakis a hallgatói toplisták éléről válogatnak. - Mi más ez, mint agyelszívás? - tette föl a kérdést az egyik kilátogató hallgató.
A rendezvény célja, hogy a német és a magyar felsőoktatási kapcsolatokat szorosabbra fűzze. Erre elöljáró példa lehet az az együttműködés, amely immár 38 éve tart a Technische Universität Karlsruhe és a Műegyetem között. Gyümölcse 700, kettős diplomát szerzett hallgató. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem pedig 2002 óta az első nem német nyelvterületen létrehozott német egyetem. Az egyetem kapcsolatai szerteágazóak, diákjai általában a külügyekkel kapcsolatos területeken helyezkednek el.
Két év múlva Németországban terveznek hasonló rendezvényt, magyar intézmények mutatkoznak be, hogy megpróbáljanak néhány "agyat elszívni" a helyi egyetemekről. Feltéve, hogy a mostani csekély érdeklődés nem szegi kedvét a szervezőknek.
De miért is akarna onnan bárki Magyarországra jönni? - Die ungarischen Mädchen sind verdammt hübsch (A magyar lányok szemtelenül csinosak) - hangzott el ütős érvként a német-magyar kettős diplomáról szóló kollokviumon.
