A diákokon nem múlna
Az Európai Unió számítógépes oktatási hálózatának (European Schoolnet, EUN) az Energia a jövőnk (FuturEnergia) elnevezésű felhívására harmincnégy országból több mint ezer általános és középiskolás diák küldte el munkáját az energiaszektor, a műanyaggyártás szakértőiből, valamint az Európai Parlament szakpolitikusaiból álló zsűrinek. A versenyzők szabadon dönthettek arról, hogy a hulladékhasznosítással, illetve a klímaváltozás megfékezésével kapcsolatos ötleteiket hagyományos, írott formában, művészeti alkotásként, esetleg multimédiás bemutatóként tárják-e a bírálóbizottság elé.
A zsűri 17 pályázó csapatot díjazott: franciákat, németeket, olaszokat, litvánokat, lengyeleket, portugálokat, románokat, szlovénokat, angolokat - és magyarokat. A fiatalok három versenyben vehettek részt. A Hozzuk létre a FuturEnergia-hőst és a FuturEnergia-hős kalandjai első helyezettjei postán kapták meg nyereményeiket, a Szeretnél Te is hős lenni? kategória győztes diákjai és tanáraik pedig Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében vehették át az elismeréseket.
A szegedi két tannyelvű Deák Ferenc Gimnázium tanulói - Bádonyi Mihály, Kopasz Máté és Gaborján Tamás - interaktív bemutatójukban gyakorlatias megoldásokat kínáltak a háztartások mindennapi energiaszükségletének fedezéséhez. Az álló- és mozgóképes összeállítás segít megérteni, miért érdemes napkollektorokat szerelni a lakóházakra, miniszélerőművet telepíteni a közelükbe, és megkeresni a Föld hőjének a forrását. A magyar csapat a közérthetőségre törekedett, és bejött a számításuk: a Hogyan mentsük meg a világot? mottójú alkategóriában munkájuk első lett. Jutalmuk az oklevél és a szobrocska mellett egy számítástechnikai eszköz és maga a brüsszeli út volt.
A háromtagú társaság fizikatanárnője, Priszlinger Ferencné sokat használja az internetet, és, mint mondja, éppen a határidő lejárta előtt akadt a FuturEnergia felhívására. Mindössze három hét kellett ahhoz, hogy a világhálón található anyagok és a szakértőkkel folytatott beszélgetések nyomán összeálljon a bemutató, amelyet a www.futurenergia.org címen található honlapról letöltve bárki megtekinthet.
Bádonyi Mihály szerint nem a kutatási eredmények rendszerezése okozta a legtöbb fejtörést, inkább a terjedelmi korlátok bizonyultak szűknek, hiszen a szélenergiáról, a geotermikus megoldásokról és a komplex háztartási energetikai rendszerekről Magyarországon is rengeteg információ található.
A diákok a vészforgatókönyvekre is felhívták a figyelmet a pályamunkákban. A lengyel csapat a bolygó kőolajkészleteinek és más fosszilis energiahordozóinak kitermelését váltaná ki alternatív és megújuló energiaforrásokkal, valamint a hulladék újrahasznosításának fokozásával. A szlovén fiatalok forgáccsal és más fahulladékkal is működő háztartási kazánok elterjesztésével küzdenének az erdőirtás ellen, míg a német diákok csoportja úszó városokra telepítené a civilizációt a globális felmelegedéstől víz alá kerülő kontinensekről.
A szervezők a kisebbekre is gondoltak: az általános iskolások, akik szuperhősökre bíznák a planéta sorsát, egy környezetbarát megmentőről készített rajzukkal és képzeletbeli hőseikről szóló történeteikkel is benevezhettek a vizuális kategóriák egyikébe.
Az Energia a jövőnk (FuturEnergia) iskolai program célja, hogy támogassa és ösztönözze az energiával kapcsolatos ismeretek tantárgyi oktatását, minél többeket megismertetve az energiafogyasztás éghajlatváltozásra gyakorolt káros hatásaival, a korszerű, energiatakarékos anyagokkal. A programban 10-20 év közötti diákok vehetnek részt 34 európai országból. A www.futurenergia.org című interaktív honlapot, ahol az érdeklődők webalapú feladatokat is megoldhatnak, több millió fiatal kereste már fel.
