A cégek már érzik: drága a korkedvezmény
Újabb fejezetéhez ért a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének megváltoztatásáról szóló szappanopera: idén azoknak a vállalatoknak, amelyek korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatnak embereket, többletjárulékot kell fizetniük. A cégeket 2007 óta - a tb-járulékon felül - terhelő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a bér 13 százaléka. Ezt tavaly a költségvetés még teljes egészében átvállalta, idén viszont a negyedét - jövőre már a felét, 2011-től pedig teljes egészét - a munkáltatóknak kell állniuk. Éppen attól az évtől, amikor - a pillanatnyilag hatályos rendelkezések értelmében - megszűnik a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszere, és nem munkakörökhöz, hanem ártalmakhoz kötötté válik a többletjárulék-fizetés kötelezettsége. Ha egyáltalán.
Az elmúlt két évtizedben a folyamatos változásban ugyanis két dolog maradt állandó: a korkedvezményre jogosító munkakörök 1973-ban elfogadott jegyzéke, illetve a menetrendszerű határidő-módosítások, amelyek újabb és újabb végső dátumot állapítottak meg ennek - az európai gyakorlatban ismeretlen - szisztémának a megváltoztatására.
- Az Európai Unióban - Magyarországon is - az elv az, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételrendszerének megteremtése a munkaadó felelőssége - szögezi le Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) igazgató főorvosa. - Az emberek egészsége pénzen nem megvehető: a vállalatoknak olyan körülményeket kell kialakítaniuk, úgy kell szabályozniuk munkarendjüket, hogy az egészségkárosító kockázatok ne rövidítsék meg a dolgozók életét.
Nálunk mindenesetre az is forradalmi újdonságnak számít, hogy a jövőben már nem az összes munkavállaló állja a korkedvezmény költségeit, hanem csak azok a vállalatok, amelyeknél fokozott az egészségkárosodás veszélye. Fordulatot jelent az is, hogy az átmeneti időszakban a cégek mentesítést kérhetnek a járulékfizetés alól, ha vállalják az ennek alapjául szolgáló vizsgálatot, és az ezzel járó költségeket. Nem mondható, hogy a vállalkozások az elmúlt hónapokban tolongtak volna a kérelmek befogadására kijelölt OMMF intézménynél, a Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségnél, jóllehet a korkedvezményre jogosító listán vagy 840 munkakör szerepel.
Arról nem találtunk információt, hogy ezekben a szakmákban a dolgozóknak valóban számolniuk kell-e egészségkárosodással, és ha igen, milyen mértékűvel. Felmérés ugyanis nem készült arról, hogy a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók betegebbek-e, rövidebb ideig élnek-e, mint általában a velük egykorúak. Igaz, bármiféle elemzést még nehezebbé tesz, hogy a korkedvezménnyel nyugdíjazottak - például autóbuszsofőrök - ott folytathatják pályájukat, ahol aktívként abbahagyták. Azaz tovább dolgozhatnak azok között a körülmények között, amelyek - feltételezhetően - súlyosan károsítják az egészségüket.
Az adóhivatal - most már konkrét befizetéseken alapuló - adatai alapján idén a cégek
49300 ember után fizettek többletjárulékot. Meglehetősen elnagyoltnak tűnnek tehát a korábbi becslések, amelyek
150 ezer körülire tették a korkedvezményes munkakörben dolgozók számát. Az idén, havi átlagban 334,5 millió forint folyt be ezen a címen az APEH kaszszájába. Ez éves szinten nagyjából négymilliárd forint, ami - idén még - negyede a nyugdíjbiztosítási alapba befizetendő összegnek. Így a nyugdíjalap a többletjárulékból 16 milliárd forint körüli bevételre számíthat. Ez egymilliárd forinttal kevesebb, mint amennyit a költségvetéstől tavaly kaptak kompenzációként. Kérdésünkre, miként követi az APEH, hogy az érintett vállalkozások fizetik-e a többletadót, a válasz az volt: a normál adóellenőrzésnek ez is része.
A nyugdíjbiztosító egyébként - tájékoztatásuk alapján - összességében majd 21 milliárd forintot fizetett ki tavaly a korkedvezményezett nyugdíjasoknak. A két szám azonban nem állítható szembe egymással - óvtak a szakértők -, mert a jelenlegi befizetések célja a most egészségkárosító munkakörben dolgozók majdani ellátásának megalapozása. Évente 3000-3500 ember megy nyugdíjba korkedvezménnyel. Számuk az elkövetkező években várhatóan még akkor sem csökken jelentősen, ha több cég kéri majd, hogy mentesítsék a különjárulék alól. A korábbi jogosultságok ugyanis nem vesznek el, és mindazoknak jár a korkedvezmény, akik 2005-ig erre vonatkozó jogszerző idejüket - férfiaknál legalább tíz, nőknél nyolc év egészségkárosító munkakörben - igazolni tudják.
Egyelőre azonban - az OMMF tájékoztatása szerint - mindössze hat cég kérte a mentesítést a járulékfizetés alól. Más forrásból származó információink szerint ezek egyike a Tolnatext, ahol mintegy ötvenen dolgoznak korkedvezményre jogosult szövőnőként vagy malőrfűzőként. Az eljárás első lépéseként a cég soron kívüli helyzetfelmérést végeztet, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat pedig megvizsgálja valamennyi dolgozó egészségi állapotát, majd megszerzik a szakszervezet egyetértését a kérelméhez. Horváth Jánosné gazdasági vezető elmondása szerint az utóbbi években modern automata gépekre cserélték a régieket, így a zaj- és porterhelés minimálisra csökkent. A cégnek idén mintegy kétmillió forintjába került a többletjárulék, ami négy év múlva már ennek négyszerese lenne. Így a munkavállalói érdekképviseletek is elfogadták: a cég talpon maradásának egyik feltétele a költségek lehetőség szerinti kordában tartása. Az eljárás díja - mintegy 400 ezer forint - pedig alig egy negyedév alatt megtérül.
A mentesítéshez szükséges hatósági szakvéleményt - kivéve azokat a munkaköröket, amelyeket a törvény külön nevesít - az OMFI adja, a helyszíni vizsgálatot is szakértőik végzik. Nagy főorvos tapasztalata szerint a mentesítésre aspiráló vállalkozásoknál nagy technológiafejlesztés történt a közelmúltban. Az intézethez eddig két kérelem jutott el. Az OMFI munkatársainak közreműködésével készül a jövő korkedvezményes szabályozása, ez már nem munkakörönként, hanem ártalomtól függően adja meg az egészségkárosító munkahelyek paramétereit. A végső cél azonban az lenne: az emberek olyan körülmények között vagy beosztásban dolgozzanak, hogy ne károsodhasson egészségük, s emiatt ne rövidüljön meg az életük.
Az első fecskének több hónapig tartott az áttérés
A munkavédelmi hatóság a folyamatban lévő ügyekről - így a korkedvezmény-járulék alóli mentesítést kérő cégek listájáról - nem adhat tájékoztatást, közölték kérdésünkre. Sajtóhíradások viszont beszámoltak arról, hogy eddig egy cég - a Motim Zrt. - kérelmére nyomta rá a hatóság a pecsétet. A vezérigazgató, Gerezdes Dávid János beszámolója szerint az eljárás több hónapig tartott. Az állapotfelmérést a Munkavédelmi Kutató és Tanácsadó Kft. végezte, helyszíni felméréssel, műszeres elemzéssel vizsgálva a munka- és technológiai folyamatokat, berendezéseket, az eszközök állapotát, a munkahelyeket, illetve az érintett munkaköröket. A szakszervezettel az a megállapodás született, hogy a megtakarított járulék felét fizetésemelésre fordítják, a másik felét fejlesztésekre, a körülmények további javítására. Külön tájékoztatták azt a 406 embert, aki a cégnél korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik, ők szintén elfogadták ezt az egyezséget. A többletjárulék - ha nem kapták volna meg a mentességet - 2011-től, a jelenlegi fizetésekkel számolva mintegy 120 millió forintot tett volna ki évente. (H. SZ.)
A korkedvezményre jogosító munkakörök közé tartozik sok,
a nyersanyag-kitermeléshez kapcsolódó foglalkozás (salakzsáktisztító, lyukkenő, puslihúzó, iszapmester, bányamérnök, főfúrómester), a polgári repüléssel kapcsolatos munka (pilóta, légiutas-kísérő, radarirányító) és az autóbusz-, metróvezetés is. Korábban vonulhatnak nyugdíjba a kalauzok, a honvédségi távírászok, észlelő-rajzolók, harcálláspont-technikusok, illetve fonók, hűtőházi rakodók, kemencénél lapátos kisütők, sugárzó anyagokkal dolgozók is.
