Kvízjáték a földeken
Nem vetnek be helikoptert a munkaügyi és munkavédelmi felügyelők a mezőgazdasági ellenőrzéseken - közölte Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke, cáfolva a felröppent híreket. Tapasztalataik szerint, amikor a felügyelők megérkeznek a földekre, ásó, kapa repül a dolgozók kezéből, és a - nyilvánvalóan bejelentés nélkül dolgozó - segítők futásnak erednek. Jó lenne, ha egy-egy ellenőrzés előtt a terület felderítéséhez rendelkezésükre állna helikopter, ugyanis mindennapos eset, hogy a felügyelők autói elakadnak a sárban - tette hozzá.
Mint mondja, a főfelügyelőség nem utazik a mezőgazdaságra, holott tudható: az őszi szőlő- és almaszüretkor rengeteg alkalmi munkást foglalkoztatnak a földeken. Az összes idei ellenőrzés mindössze 4,8 százalékát végezték az agráriumban, s a szüret kezdete óta 45 esetben 719 munkavállalót vizsgáltak: közülük 125-en dolgoztak feketén, 196-szor pedig más szabálytalanságot találtak.
A tulajdonosok általában azt állítják, rokonok, barátok működnek közre a feladatok elvégzésében, de a rutinos ellenőrök néhány kérdéssel kiderítik, valóban ellenszolgáltatás nélküli-e a segítség - ha nem, eljárnak a foglalkoztatókkal szemben.
A valódi baráti vagy családi kaláka munkát azonban nem büntetik: nem sért szabályt az, aki kölcsönösségi alapon, szívességből másnál szüretel. A felügyelők megpróbálják kérdezősködéssel lebuktatni azokat az alkalmi munkásokat, akik rokonnak vagy barátnak mondják magukat. Nevekről, családi kapcsolatokról érdeklődnek, s a zavart, bizonytalan válasz már elegendő arra, hogy a mesét hiteltelennek terkintsék.
Egy kertészeti vállalkozó lapunknak elmondta, hogy szüret idején általában 35-50 embert alkalmaz. Mindig a foglalkoztatás legális formáját választja, hiszen ha bejelentés nélkül dolgoztat, és ez kiderül, a büntetés velejárójaként a pályázati támogatásokból is kizárja magát. Mindez azonban hosszadalmas napi adminisztrációs terhet jelent: az alkalmi munkavállalói (AM) könyvben szereplő adatok alapján, a munkaügyi nyilvántartás szempontjából nélkülözhetetlen személyi kartont is ki kell állítani, amit rendszerint a könyvelő őriz. Gondot okozhat, ha a kevésbé rutinos munkavállaló az AM-könyvet magával viszi ugyan, de a taj-számot, és az adóazonosító jelét igazoló okiratot otthon hagyja. Ilyenkor legalább egy napig nem teljesen szabályosan dolgozik. Ha elkészül a személyi karton - ennek tartalmaznia kell a munkavégzés dátumát és a lerótt közteherjegy értékét, munkanélküli foglalkoztatásakor az állástalant nyilvántartó munkaügyi kirendeltség megnevezését is -, azt alá kell íratni. Szintén szignóval bizonyítandó, hogy a dolgozó részt vett munkavédelmi oktatáson, és a nyilvántartásba a nettó bér összegét is be kell vezetni. A vállalkozó szerint mindez kéttucatnyi ember esetén legalább egyórás adminisztrációt jelent.
Szabó József, a FruitVeb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke állítja: mivel a kertészeti termékek kézimunka-igénye az év során erősen ingadozik, állandó dolgozókkal nem lehet gazdaságosan termelni. Ez nem csak Magyarországon gond: a francia, a spanyol és az olasz kertészek például nagyobb kézimunka-igényű termékeik előállítását áthelyezik Észak-Afrikába, ahol olcsó a munkaerő. Nálunk egyre nehezebb embert találni, ami a szabályozás túlbürokratizáltságával együtt veszélybe sodorhatja az egész ágazatot, véli a szakember.
A FruitVeb éppen az ágazat versenyképességének fenntartása érdekében szeretné elérni, hogy a jövő évi szabályozás egyszerűsítse a kertészeti munkavállalók helyzetét. Az elnök véleménye szerint a kertészetek alkalmi foglalkoztatása 30-40 százaléka legális, alkalmazotti jogviszonnyá válna, ha drasztikusan csökkenne az adminisztráció. További egyszerűsítést jelentene, ha a jelenlegi AM-könyv helyett az emberek fényképes, sorszámozott munkavállalói igazolványt kapnának, és a jelenléti ív rubrikáit úgy változtatnák meg, hogy egyetlen aláírással igazolható legyen a jogszerű munkavégzés és egyúttal a munkavédelemre vonatkozó szabályok ismertetése.
Az OMMF munkatársai az első nyolc hónapban összesen 44 500 munkáltatónál 540 ezer foglalkoztatott jogviszonyát ellenőrizték, s 320 ezer esetben tapasztaltak jogsértést: 54 ezer ember feketén dolgozott, a felügyelők pedig összesen négymilliárd forint bírságot szabtak ki. Papp István szerint idén minden bizonnyal megdöntik az eddigi 72 ezres rekordot - tavaly ugyanis ennyi feketemunkást értek tetten.
Az utóbbi napokban is több mint kétszáz feketén foglalkoztatott munkást találtak az OMMF felügyelői. Etyek térségében több mint 120, többségében ukrán állampolgárságú idénymunkás szedett szőlőt, amikor az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségének munkatársai rájuk találtak. Munkaerő-közvetítéssel is foglalkozó munkáltatójukat két héttel korábban is ellenőrizte a hatóság, s akkor is javarészt ugyanezekkel az ukrán munkásokkal dolgoztatott - szintén illegálisan. Az ismételten szabálytalanságon kapott vállalkozást tízmilliós nagyságrendű összeg Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésével büntetik. A felügyelőség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt is bevonta az eljárásba. Az ukrán feketemunkások közül többet kiutasítottak az országból.
Ugyancsak a múlt hét végén, Lengyeltótiban és környékén is találtak feketén foglalkoztatott mezőgazdasági munkásokat a munkaügyi felügyelők. Hét munkáltató összesen 83 embert foglalkoztatott jogsértő módon dióültetvényen, szőlőben, valamint egy építkezésen.
