Egy nyelv, egy asztal, ha anyanyelven talált megszólalni valaki, a vezető szúrós tekintetével került szembe. Kellemes sörpadokon ülve, málnalét vagy vizet kortyolva beszéltek ott egymás hegyén-hátán a sztárnyelveken. Angolul a legtöbben, németül csak egy asztalnál - kezd kimenni a divatból - és franciául a "finomabbak". A zajban alig hallottam a mellettem ülő szavát, aki halkan akadozva és helytelenül, ám kitartóan beszélt. Fél füllel a szomszéd asztal témájához volt szerencsém: közúti balesetekről vitáztak németül. A másik oldalról az atomerőművekről kaptam magyar tájszólásban angol tájékoztatót. Szóhoz kevésszer jutottam, és a mondatok sem alakultak úgy, ahogy elterveztem.

Ilyen lehetett Bábel tornya - gondoltam, és mikor a telefonom megszólalt - ez is tiltott terület -, mély levegőt véve menekülőre fogtam.

A szakszövegek másnap se mentek jobban.