Nem látszik, hogy merre mehetne a piac, nincsenek erre korábbi példák sem - mondja Laszlo Birinyi, ismert amerikai befektető és elemző. Az ötödik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers hétfői csődvédelme nyomán a befektetők nagyobb volatilitástól, a hitelpiaci likviditás szűkösségétől, végső soron az amúgy is vergődő amerikai gazdaság további lassulásától tartanak. A hitelpiaci válság miatt már 514 milliárd dolláros veszteségnél tartó Wall Streeten tartósnak mutatkozik a bizonytalanság, a részvényindexek egyöntetűen esnek. Bár sajtótájékoztatóján mind a Merrill Lynch, mind pedig az USA legnagyobb kereskedelmi bankja, a Bank of America első embere azt hangoztatta, milyen előnyös a vasárnap tető alá hozott akvizíció, mindkét cég papírjai zuhantak. A hétvégén még visszatáncolt brit Barclays, valamint a rekordalacsony profitot elkönyvelő Goldman Sachs most hajlik a Lehman Brothers egyes részeinek felvásárlására, ám a piacokat ez sem nyugtatta meg.

A befektetőket most elsősorban az ezermilliárd dolláros eszközállományú AIG sorsa aggasztja. A legnagyobb amerikai biztosító levegőért kapkod, s a Fed-től vár áthidaló kölcsönt. (A Fed tegnapi ülésén ugyan nem változtatott az irányadó kamaton, ám napközben 50 milliárd dollár kedvezményes hitellel segítette az amerikai pénzpiacokat.) David Paterson, New York állam kormányzója engedélyezte, hogy leányvállalatain keresztül felvegyen 20 milliárd dollárt, ám az AIG-nek legalább 40 milliárdra lenne szüksége ahhoz, hogy elkerülje az összeomlást. A biztosító részvényei azonban meredeken zuhannak (a keddi nyitáskor 61 százalékot estek), s hétfőn a nagy hitelminősítők is leértékelték, ami megnehezíti a tőkéhez jutást. Az AIG csődközeli állapota az európai és az ázsiai börzéket is kellemetlenül érintette, hiszen nincs olyan jelentős pénzpiaci szereplő, amellyel ne állna kapcsolatban. Elemzők a legkockázatosabbnak azt tartják, hogy az AIG kulcsszereplője a CDS-piacnak (olyan ügyletek, melyek keretében bizonyos hitelesemény, például csőd vagy adósság fedezetére kötnek biztosítást), amelyben legalább 60 ezer milliárd dollár forog.

Az amerikai adófizetők nem akarnak több közpénzt a pénzpiaci szereplők megmentésére költeni, s ezen a véleményen vannak a meghatározó politikusok is. John McCain republikánus elnökjelölt ostorozta a Wall Street egyes szereplőinek mohóságát és korrupcióját. A demokrata Barack Obama sem támogatja, hogy a veszteségeket az adófizetőkre hárítsák. Mindketten rámutattak a mostani szabályozó rendszer hiányosságaira, s annak reformját szorgalmazza.

Tovább emelte a tétet kedden az Európai Központi Bank (EKB), amely hetvenmilliárd euróval segítette a bankrendszer olajozott működését, azaz jóval nagyobb összeggel, mint az előző napon, amikor "csupán" harmincmilliárdot fecskendezett a pénzügyi szektorba. Ám a börzék nem higgadtak le: a nagy tőzsdék - ha nem is oly riasztó mértékben - kedden is lefelé ereszkedtek. Az elemzők egy része kedden azon töprengett, nem kellene-e az EKB-nak mihamarabb megfontolnia a kamat csökkentését. Két okból is: az inflációs veszély múlóban, a recessziós viszont emelkedőben. Az amerikai pénzügyi válság tovagyűrűző hatását mutatta, hogy az eurózónában a második negyedévben csökkent a nemzeti termék az előző három hónaphoz képest, s a brüsszeli bizottság szerint Németországot, Spanyolországot és Nagy-Britanniát is receszszió fenyegeti. Az EKB és a többi vezető jegybank most feledhetné inflációs aggodalmait, s többet tehetne a fellendülés előmozdítására.

Ez azonban csak az egyik megfontolás. A másik: mit kellene tenni Európában a Lehman Brothers összeomlása után. Az uniós pénzügyminiszterek szombaton zárult nizzai kötetlen eszmecseréjükön rokonszenvezni látszottak a bankfelügyeletek erősítésével és valamiféle egységes szervezet létrehozásával. Ám a szabályozás módosításának iránya egyáltalán nem egyértelmű, mert a bankrendszerben annyi hiba, tévedés történt, hogy ezekre nincs egyetlen válasz.

A szabályozás erősítését sürgette ugyanakkor a brüsszeli Le Soir-nak adott interjújában Paul De Grauwe, a Leuveni Katolikus Egyetem profeszszora, aki nem hisz a pénzügyi piacok öngyógyító erejében. Mint mondja: az amerikai hatóságok azért hagyták bukni a Lehman Brotherst, hogy megtanítsák viselkedni a többi piaci szereplőt. Ebből még nem bontakozik ki általános pénzügyi válság. Hozzátette: a központi bankoknak úgy kell egyezkedniük a kereskedelmi bankokkal, mint a biztosítóknak. Vagyis kifizetni a kárt, ha a biztosított nem hibás, de elállni a kötelezettségtől, ha nyitva maradt az ajtó.

Folytatás a 19. oldalon

A hétfőinél nagyobb több mint három százalékos eséssel zárt tegnap a Budapesti Értéktőzsde. A vezető részvények mind vesztettek értékükből. Az elemzők szerint lassan rendeződik a helyzet, s a következő napokban csökkenhet az eladói nyomás (a nap végére már a BUX is emelkedésnek indult). A forint tovább gyengült tegnap. Délután 242,70 forintot adtak egy euróért.